kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Részletesen erről a termékről
Abody Béla művei
Bognár Tibor művei
A szerzőről
Csurka István művei
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Darvas Szilárd művei
A szerzőről
Fehér Klára művei
Fehér Klára Nemes Lászlóné (Újpest, 1922. május 21. – Budapest, 1996. szeptember 11.) magyar író, újságíró.

1922-ben született Budapesten. Fiatal korában előbb gyári tisztviselőként dolgozott, 1945-1948-ban a budapesti közigazgatási egyetemre járt, közben elvakult fiatal kommunistaként a Szabad Nép belső munkatársa 1946 és 1949 között. Ez időszakban, a szovjet típusú egypártrendszer kiépülésének éveiben megszállott agitátorként a régi világ képviselőinek életét „leleplező riportjaival” vált ismertté, cikkeiben kérlelhetetlen dühvel támadt az általa negatívnak tartott jelenségekre.

1948-ra fenti cikkeinek köszönhetően a Szabad Nép egyik legismertebb újságírója. Az újság szerkesztőségében ismerkedett meg Nemes Lászlóval, akivel hamarosan házasságot kötött. A Rákosi-korszak igazságtalanságait eleinte elhihetetlennek érezték, a Párt iránti kritikátlan odaadásuk csak fokozatosan csökkent.
Az 1956-os forradalom leverése után a pártba férjével együtt nem lépett vissza, és semmilyen szerkesztőségi állást nem vállaltak el. 1957-től a Magyar Nemzet tárcaírója lett. 1979-től szabadfoglalkozású író.

Riportokkal, színdarabokkal, ifjúsági regényekkel kezdte pályáját. Az ötvenes évek elején írta első szépirodalmi műveit, színdarabokat és ifjúsági regényeket, melyek az ötvenes évek politikailag elkötelezett sematizmusának jegyében íródtak, a napi politika szolgálatában.

A hatvanas években is egyszerre újságíróként és íróként is alkotott. Leginkább a fővárosi értelmiség és a középrétegek világában érzi otthon magát. Kritika alá veszi az ügyeskedőket és hatalommal visszaélőket, a fel-felbukkanó moralizálás mellett nemegyszer lényeges problémákat ragadt meg, és a kisemberek kiszolgáltatottságának különböző formáit mutatta be. Figurái hétköznapi emberek, értelmiségiek, hivatalnokok, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek kádári konszolidációjának jellegzetes alakjai. Emberi sorsokat és magatartásokat gyöngeségeket mutat be. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt (humoreszk, vígjáték). Humora és mély emberismerete tették népszerűvé.

Regényeit több szocialista országban is megjelentették.
Feleki László művei
G. Szabó Judit művei
Gádor Béla művei
Galsai Pongrác művei
Hámos György művei
A szerzőről
Janikovszky Éva művei
Janikovszky Éva (született Kucses Éva) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) író, költő, szerkesztő, Kossuth-díjas gyermek- és ifjúsági könyvek írója.


1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon tanult. Ezt később, 1948-1950 között kiegészítette az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakokkal. 1950-ben tanári oklevelet szerzett.

Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban, a Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.

1952 októberében kötött házasságot Dr. Janikovszky Béla orvossal, akitől 1955-ben született János nevű fia.
Művei:
1957 – Csip-Csup (Kispál Éva néven)
1960 – Szalmaláng (regény)
1962 – Aranyeső (regény)
1962 - Te is tudod?
1965 – Ha én felnőtt volnék
1966 – Akár hiszed, akár nem
1967 – Jó nekem
1968 – Felelj szépen, ha kérdeznek
1969 – Bertalan és Barnabás
1970 – Málnaszörp és szalmaszál
1972 – Velem mindig történik valami
1974 – Kire ütött ez a gyerek?
1975 – Már óvodás vagyok
1976 – A nagy zuhé
1978 – A lemez két oldala (felnőtteknek)
1978 – Már megint
1980 – Az úgy volt…
1983 – Már iskolás vagyok
1983 – Örülj, hogy fiú! (felnőtteknek)
1983 - Örülj, hogy lány! (felnőtteknek)
1985 – A Hét bőr
1991 – My Own Budapest Guide, Mit mir in Budapest (ifjúsági útikönyv)
1997 – Felnőtteknek írtam
1998 – Mosolyogni tessék! (felnőtteknek)
1999 – Cvikkedli
2000 – Ájlávjú (felnőtteknek)
2001 – De szép ez az élet! (felnőtteknek)
2002 – Ráadás (felnőtteknek)


Díjai:
1973 Deutscher Jugendbuchpreis: német nyelvterületen a Ha én felnőtt volnék c. műve lett az Év Gyerekkönyve
1977 József Attila-díj
1979 Ifjúsági díj
1979 Állami Ifjúsági Díj
1985 SZOT-díj
1986 Gyermekekért díj
1988 Mosolyrend Lovagjává választják (Lengyelország)
1990 Greve-díj
1993 Budapestért díj
1994 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díja
1996 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
2001 Móra-díj
2002 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2002 Szent Imre-díj
2003 Kossuth-díj
Kaposy Miklós művei
Kellér Dezső művei
Kisjó Sándor művei
Kiss György művei
Kolozsvári Grandpierre Emil művei
Komlós János művei
Kürti András művei
Mikes György művei
A szerzőről
Moldova György művei
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Örkény István művei
Ősz Ferenc művei
Somogyi Pál művei
Szilágyi György művei
Tabi László művei
Timár György művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet