A krokodil torkában [antikvár]

A Útmutató és bevezető a könyv szerkezetéhez Az idők folyamán az egyén újra és újra megkísérli az Egész teljességét és működését helyreállítani. A történeti emberben tudatosodik az élet rövidsége és végessége, a periodikus valóság. A mindenséghez mérjük magunkat amikor látjuk létünk megismételhetetlen nagyságát. Ehhez útmutató és kulcs az egész földkerekségre kiterjedően a metafizikai hagyományok ismerete. A kinyilatkoztatások - a múzsák segítségével -, művészetek megjelenítő erejével válnak érzékletessé és értelmezhetővé. Ez az összefüggő Rend. Az egyetemes igazságok mindenki számára kötelezően érvényesek, amit szorgalmas munkával vállalni, megvalósítani lehet és kell. A töredékek prioritása: a bizonytalanságot, a relatív igazságok zsákutcáit szüli folyamatosan. Elveszejtődik a hagyomány és a tradíció. Ez a könyv válogatás a 80 éves Dienes Ottó esszé irodalmából, verseiből és képzőművészeti alkotásaiból. Rajzai, plasztikái, faragott szobrai és kisméretű festményei szerves egységet alkotnak. A mostani századfordulón, a gondolkodó művészember helyét keresve. Az Egységes emberi civilizáció útmutatásait elemezve, célul tűzte ki a humanista morál realizálását és kimondását a művészet nyelvén. Vajon hová érkezhetünk és mit élhetünk át a határainktól determinálva? A metafizikus látásmód (a hagyományok ismeretei és azok felvállalása) különbséget tesz a magas humánum és a primitív démonikus regresszió között. Az ősi, magas életrend lehanyatlott. A nagy kultúrák a szentkönyvekben, építészeti alkotások maradványaiban maradtak láthatóvá - az abszolút értékű toposzok szublimálva vannak. A Mikro Theosz (Istenember) a teljességet a jobbító szándék igényével kutatja, teszi megfelelő helyére. Ma is ki kell mondani az egzisztenciális logoszt a művészet nyelvén. Ma is ki kell fejleszteni az „ellenerőket" a ránk leselkedő démonikus kísértetek -, a „Krokodil Torka" (a káosz) megfékezésére. Mindezeket kiégetve a tudatból, hogy a szeretetbe formálódjon és ami megmarad az a jóság és a tisztaság, mint végső eredmény -, a minőség. A megtisztult létben való megnyugvás, a tragikus és katartikus állapot, visszavonhatatlanul örök. A kötetben szereplő „Nagy Magyar Gondolkodóink" Hamvas Béla és Várkonyi Nándor a kompromittált primitív létünk átvilágításán, a tévutak girbe-gurba vonalainak kiegyenesítésén dogoztak. Ezeket bemutatták: a szcientifikus gondolkodásunk (tudományos csapdák), az önismeret hiányosságait, továbbá az egzisztenciális bűnbeeséseinket is feltérképezték. A megrongálódott, szakrális szavaink értelmét és jelentését megvizsgálták az európai civilizáció a görög-római-keresztény műveltségben - a „Nyugat