Településtervezés [antikvár]

K lehéz feladat bármely tudomány egész problémakörét kimerítő, átfogó összefoglalást adni. A tudomány és technika ma összehasonlíthatatlanul gyorsabban fejlődik, mint az emberiség történetében bármikor: szinte évenként új felfedezések és lehetőségek borítanak fel kialakult, úgyszólván véglegesnek, megmásíthatatlannak tekintett állításokat. Mindez különösképpen vonatkozik a városok, falvak, régiók kialakításával, fejlesztésével foglalkozó tudományra, a településtudományra. Ennek oka egyrészt az, hogy ez a tudomány számos társtudomány eredményeire támaszkodik, azokat értékeli és formálja a maga területén, ennek folytán nagyon érzékenyen reagál a változásokra, másrészt pedig a településtudomány még igen fiatal tudomány. Annak ellenére, hogy a települések —¦ városok és falvak ¦—• létezése, sőt azok tudatos telepítése és kialaJútása is évezredes múltra tekint vissza, a modern településtudomány elveinek meghatározására irányuló munka mindössze néhány évtized óta folyik, és a különböző felfogások összehangolása még nemigen történt meg, a különböző nézeteket nemzetközileg még nem vitatták meg. Ilyen körülmények közt felvetődik az a kérdés, vajon lehet-e eredményes az a vállalkozás, amely az egész szakterületre kiterjedő, összefoglaló munka elkészítését tűzi ki célul? Nem lesznek-e a munkában olyan állítások, amelyek már a mü megjelenésekor elavultnak tekinthetők? Nem tartalmaz-e majd a mű — éppen a korszerűségre való törekvés miatt — számos, még meg nem vitatott, a gyakorlatban nem eléggé ellenőrzött állítást? Nem fogják-e hátráltatni a fejlődést a műben helyenként fellelhető „ex catedra" jellegű megállapítások, illetve a határozottság hiánya folytán elkerülhetetlen alternatív állítások nem fognak-e bizonytalanságot kelteni a gyakorlat során? Ezeken felül még számos hasonló kérdés vetődhet fel. Nem lenne helyes a kérdések felvetésének jogosságát vitatni, de m.égis szükségesnek tartottuk e munka minél előbbi megjelenését. Tudjuk, hogy állításaink nem lehetnek örökéletűek, számszerű meghatározásainak nagy része előbb vagy utóbb elévül; célkitűzésünk és főbb elveink tartósságában azonban hiszünk. Serkentett bennünket munkánkban az a vágy is, hogy megkíséreljünk határozott rendszert, korszerű elveket kialakítani és közreadni mind a szakma raüvelői, mind pedig azok részére, akik célul tűzték ki maguk elé e tudomány elsajátítását. Emellett a településtudomány fejlődésének érdekében mai nézeteinket le kell rögzíteni már azért is, hogy azok megvitatása árán tovább haladhassunk. Ezzel a gyakorlati munkát és az oktatást egyaránt elő kívánjuk segíteni. A mű tankönyv és egyben kézikönyv is, ebből fakad a szerkesztésében és mondanivalójában észlelhető határozott állásfoglalás. A szerzőnek nehézséget jelentett az is, hogy hasonló összefoglaló jellegű munka példája nem állt előtte, pedig ennek kritikai elemzése kétségkívül elő-