Magyar klasszicista építészet [antikvár]

A MAGYAR KLASSZICISTA ÉPÍTÉSZET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI ALAPJAI Az európai művészet XIX. századi fordulója a formák megítélése szerint stilisztikai fejlődés a festői, plasztikus felfogású barokkból, a mozgalmasságból és raffináltságból — hol átmenettel, hol átmenet nélkül — a mérlegelthez, a kimérthez, az antikizálóhoz, a XIX. század elejének új stílusához, a klasszicizmushoz. A klasszicizmus stílusa, mint művészeti irányzat, a felemelkedő burzsoázia ideológiája, amely első nyomaiban is a francia forradalommal uralomra került polgári társadalom, a burzsoázia társadalmi tudatának tükröződése. Európaszerte mindenütt tehát annak a társadalmi rétegnek tudatát tükrözi, amely a feudalizmus és abszolutizmus ellen vívott forradalmi harcban megerősödött osztályöntudatával a XIX. század uralkodó osztálya lett. E társadalmi tudat tükröződése a feltörekvő és uralomra jutott európai polgárság harcainak és győzelmének történeti adottságaiból, országának, nemzetének gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaitól nem független és ezért igen változatos. Franciaország klasszicizmusa — beleértve a «Louis seize», a «directoire» és az «empire» stílusváltozatokat -— a feudalizmusba épült polgárság, a demokratikus forradalom polgársága, a hatalmat megragadó burzsoázia és utána a katonai diktatúrában élő polgári társadalom öntudatának tükröződése. Megfelel ez annak a hosszú évekig tartó átalakulásnak, amely az emberi jogok deklarálásától, a társadalmi szerződés tanaitól, a terroron át Napoleon császárságához vezet. A francia direktoár dorizmusa mozgósítja a társadalmat a feudalizmus barokk ideológiájával szemben és Napoleon korában a társadalmi tudat tükröződéseképen eljut ahhoz, hogy ha nem is a dorizmus, de az antik római császárság klasszicizmusának felelevenítésével, sokszor másolásával, a forradalom utáni rendet, a hatalom stabilitását, a győzelmes burzsoázia szilárd osztályuralmát hirdesse. Anglia klasszicizmusa, 140 évvel az angol burzsoá forradalom után, a polgári társadalom tudatának tükre a művészetben és építészetben. De nemcsak a 140 évvel korábban győzött burzsoázia tudatának tükröződése ez a klasszicizmus, hanem annak a kapitalista burzsoáziának művészete is, amelynek a szabadságharcban elszakadt jenkijei Washingtonban — az új amerikai polgári öntudat kifejezéseképen — a kor legnagyobb klasszicista alkotását: a Capitol-t építik. A középeurópai osztrák és német klasszicizmus — anélkül, hogy a részletek boncolásába bocsátkoznánk — annak a polgárságnak tudatát tükrözi, amelyet a feudalizmus romjain továbbélő abszolutizmus a Szent