Olasz-magyar örökség / Patrimonio italo-ungherese / Italian-Hungarian Heritage [antikvár]

3 db DVD-melléklettel. Tizenhét éves koromban jártam először Olaszországban. A Maestral expressz kora reggel érkezett Velencébe, és máig emlékszem arra a pillanatra, amikor kiléptem a pályaudvar elé, és megláttam a Canal Grandé fodrozódó hullámait. Számomra ez a világ nagyon különleges, sőt egzotikus, ugyanakkor valahol mélyen mégis nagyon ismerős volt. Ugyanilyen otthonossággal csodálkoztam rá Rómára, majd Dél-Lazio hegyvidékére, Montecassinóra. Olaszországhoz és különösen Rómához fűződő viszonyomat máig ez a majd harminc évvel ezelőtti élmény határozza meg: otthon érzem magam Itáliában, akárcsak a Kárpát-medencében, ugyanakkor a mediterrán világ, az európai kultúra évezredes bölcsőjét jelentő Itália folyamatos inspirációt, feltöltődést jelent számomra. Két évvel ezelőtt találkoztam először személyesen Petényi Katalinnal és Kabay Barnával, természetesen Rómában. Alkotásaik közül többet láttam korábban is, a Gyöngyössy Imrével együtt készített Jób lázadása egyik legmeghatározóbb filmélményem volt. Már az első beszélgetések során kiderült számomra: mint oly sok mindenről, ItáMáról is hasonlóan gondolkodunk. Gyöngyössy Imre és Petényi Katalin nálam vagy két évtizeddel korábban jutottak el az Örök Városba, sokkal nehezebb körülmények között, és talán éppen ezért a reveláció még nagyobb volt. Gyöngyössy a pannonhalmi olasz gimnázium diákjaként és olasz szakos egyetemistaként az itáliai kultúra szerelmese és kiváló ismerője lett, olyan művész, akinek mélységes humanizmusa és európaisága valahol, gyökereiben, Itáliából táplálkozott. Akkor is, amikor Olaszországba kijuttatott verseiért, államellenes összeesküvés vádjával Rákosi Mátyás börtönébe került, és akkor is, amikor évtizedeken át a kommunista kultúrpolitika szögesdrótjai között művészi önkifejezése korlátokba ütközött. Felesége, Petényi Katalin művészettörténész számára ugyanúgy el nem apadó kút, kimeríthetetlen forrás az Appennini-félsziget művészeti és kulturális kincsestára. Fiuk, Gyöngyössy Bence szintén filmrendező, a cigányság világát megörökítő alkotását (Romani Kris - Cigánytörvény) nagy sikerrel vetítettük a Római Magyar Akadémián. Katalin és Barna számára a dokumentumfilm, ez a mára sajnos mindinkább eltűnő, sokszor egyre igénytelenebbé váló, de oly fontos műfaj igazán hazai pályának számít. Játékfilmjeiknek is van egy dokumentumfilmes arculata: a fesztiváldíjas (még Gyöngyössy Imrével együtt készített) Két elhatározás című munkájuk műfaja dokumentumdráma, a Jób lázadása legemlékezetesebb jelenetei közé tartoznak az északkelet-magyarországi falusi zsidó kultúrának, ennek az elveszett világnak emléket állító dokumentarista képsorok. A szerzőpáros talán legismertebb műveit a közelmúlt magyar történelmét bemutató filmjei jelentik, amelyek elszánt tudatossággal kérdeznek rá a kommunizmus éveinek elhallgatott és feldolgozatlan, sokszor keserű és sötét oldalaira.