Bővebb ismertető
Előszó
A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület 2002. évi konferenciáját Nyíregyházán tartotta „Nők és férfiak , avagy a nemek története" címmmel.
A társadalmi nemek (eredetileg grammatikai nem jelentésben: 'gendef) története valójában nem újkeletű témája a történetírásnak, igazán nagyhatású irányzattá azonban csak a 20. század utolsó évtizedeiben vált. A problémák újratema-tizálásához nagymértékben hozzájárult a feminista történetírás. Mára szonban az ún. nőtörténet is túljutni látszik a mozgalom „osztályharcos" fázisán, bár az emancipáció és az egyenlőtlenség kérdése - méltán - központi helyet játszik ebben a történetben. Natalie Zemon Davis fogalmazta meg helyzetértékelő írásában: „Úgy gondolom, bennünket mind a férfiak, mind a nők történelme kell, hogy érdekeljen, és nem volna szabad csak a kérdéses nem történetével foglalkozni, mint ahogy a társadalmi osztályokat kutató történész sem foglalkozhat kizárólag a parasztokkal. A mi célunk az, hogy megértsük a nemeknek, a történelmi múlt nemi csoportjainak jelentőségét."1 A nemek történetének egyébként ugyanaz a belső dilemmája, mint bármely csoporthistóriának: absztrakcióként csak a másik pólussal szembeállítva létezik (ebben az értelemben természetesen konstrukció), ugyanakkor állandóan kérdésessé tehető, hogy a csoport belső kohéziója makroszinten nem hullik-e eleve darabokra, azaz csoportként egyáltalán létezik-e. Ahogy Joan Scott programadó tanulmányában oly érzékletesen kifejezte: „Csak akkor írhatjuk le a folyamat történetét, ha tudomásul vesszük, hogy a "férfi" és a *nőv egyszerre üres és telített kategória. Üres, mert nem rendelkezik tapasztalattól független, általános érvényű jelentéssel. És telített, mert ha állandónak tűnik is, még mindig alternatív, eltagadott vagy elfojtott definíciókat hordoz magában."2
A nők a történelemben témakörrel már a Hajnal István Kör veszprémi konferenciája is foglalkozott. (Ennek a hajdani szekciónak az anyaga a Csokonai kiadónál fog megjelenni.) A 2002-es HIK-összejövetel nem nőkonferencia, hanem ennél tágabb értelemben valódi *gender~-konferencia kívánt lenni, amelynek középpontjába a nemek (most mindegy, hogy ki hányat számlál belőlük) egymáshoz való viszonya került. A nemek közötti viszony, ahogy egymást kölcsönhatásukban nap mint nap (és utólag újraértelmezve) megalkotják. Az interakció, s ahogy retrospektíve megéljük.
Ennek megfelelően - mintegy a jól sikerült tavalyi gyulai konferencia folytatásaként - nemcsak a nemi szerepekre történő szocializáció történeti forrásokra
1. Davis, Natalie Zemon: „Nőtörténelem" átalakulóban: az európai helyzet. In: Van-e a nőknek történelmük? (Szerk. Scott, Joan Wallach) Bp. Balassi, 2001. 105.
2. Scott, Joan Wallach: Társadalmi nem (gender): a történelmi elemzés hasznos kategóriája. In: Van-e a nőknek történelmük? (Szerk. Scott, Joan Wallach) Bp. Balassi, 2001. 152.