Jampecek a Pagodában [antikvár]

A Magyar Rádió a hazai tömegtájékoztatásban és szórakoztatásban kulcsfontosságú szerepet játszott a Kádár-korszakban. A jól megkonstruált, sok esetben manipulált hírek között számos zenei, ezen belül pedig könnyűzenei műsor került az éter hullámhosszain a lakosság háztartásaiba és a munkahelyekre. Ezeknek egyebek mellett az volt a szerepe, hogy feloldja a sok szöveges adás monotóniáját, valamint annak a célnak is megfelelt, hogy elterelje a figyelmet a közéleti problémák sokaságáról. A hazai rádiózás ugyanakkor gyakran nem vette figyelembe a lakosság könnyűzenei igényeit, és olyan műfajokat is a hallgatókra erőltetett, amelyekre már nem volt számottevő közönségigény. A Magyar Rádió vezetősége ezzel együtt mindvégig úgy ítélte meg, jelentős mennyiségű könnyűzenei darab volt a repertoárjukon, noha az, hogy mit értett könnyűzenén a pártállami kultúrpolitika, ideértve a rádió vezetőit is - ahogy a kötetből kiderül -, meglehetősen képlékeny volt. Mindenesetre a kommersz zenei műfajokat a hatalom eleinte jóformán kizárólag a dolgozók regenerálódásának elősegítésére akarta felhasználni, s a szórakoztatás, mint cél, amely lehetett akár öncél is, csak fokozatosan, bár később már egyre erőteljesebben került előtérbe. Jelen könyv kifejezetten a Magyar Rádió könnyűzenei politikájának alakulását követi figyelemmel a Kádár-rendszer alatt. Mivel az intézmény működése, ezen belül pedig könnyűzenei műsorpolitikája nem értelmezhető a korabeli pártállami viszonyok ismerete nélkül, feltétlenül szükséges volt az akkor regnáló állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), illetve annak alább részletezendő szakszervei ráhatását megvizsgálni ezen a területen. Ugyanígy fontos volt a mindenkori kulturális tárca illetékes főosztályainak befolyását is megvizsgálni a Magyar Rádió könnyűzenei programjaira, de vizsgálnunk kellett emellett a párt és az állami szervek rádiózást érintő tanácskozásait más fontos szervezetekkel, így Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi Főosztályával vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) különböző szintű plénumaival. A pártállam könnyűzenei rádiózást befolyásoló hatásainak ismertetésekor ugyanakkor nem hagyhattuk figyelmen kívül más fontos testületek működését sem, ezek közül pedig cenzurális szerepe miatt kiemelkedik az 1959-ben alapított Táncdal- és Sanzonbizottság, de egy-egy elemzés erejéig megjelenik a kötetben egyebek mellett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Kutatóközpontjának a könnyűzenei rádiózásról alkotott véleménye, illetve a Záray-Vámosi házaspár Aczél Györggyel folytatott levelezése is.