Besenyőország története [antikvár]

TÖRZSI MEGTELEPÜLÉS AZ ETEL-KÖZBEN A Belső Ázsia végtelen sztyeppéin vándorló besenyők eseménytörténetét még csak sejtelemszerüen sem lehetne megírni a ma-már egészen ismereüen és régletünt különféle, feburjánző vallások a-dataít tároló papi könyvek nélkül. Sokszerii a vallástörténet, amely a besenyőket néha csak emliti, néha azonban becses adatokat őriz róluk. Távolkelettől egészen a Kaukázusig nyomcMi kisérjük tehát ezt a tarka vallástörténeti képet. Sokat segit az egységes távlat megalkotásában a Perzsa Birodalomból Kináig elterjedt és ZOROASTER(K. e. 660- K.u. 583 ) a mágusok "tüz-vaUását" megújitó próféta tanait elfogadó országok története. És ide igen sok, ma már nem létező, haj -danvolt ország tartozik A MANI-vallást Kina és Ujguria tekintették államvallásnak és mindkettő hatással volt a Keleti és Nyugati Török Birodalomra, amelynek államszövetségi keretében a besenyők is éltek. A NES-TOR-féle, líj keresztény szekta vallástörténetébe pedig már a besenyők tevékeny szerepet játszanak, perirataiban szerepel először a mai formában is hasmáit besenyő név. Az Izlám volt az utolsó nagyhatású vallás, amely fanatizmusával előbb ellenáUást kelt a besenyő törzsek vallási hiedelmeiben, de utóbb chorezmiai hatásra ők is mohamedánok lesznek, legalább is részben. Bizánc "ortodoxiája" fosztotta le róluk már a K. e. XL század során, de nem olyan mélyen, hogy ő-si vallásuk minden gyökerét széttéphette volna. így akad még ma is a nyugatmagyarországi részeken legalább népszokások formájában a göcseji "tűzőrzés", a "pünkösdi királyság" besenyő lóversenyeinek jutalma, vagy az asszonyok száján élő "uram-kánom" szőlás-mondás