Bővebb ismertető
Bevezető
öt évvel ezelőtt bocsátottuk útnak az első népmüveléselméleti szöveggyűjteményt, mely először tette lehetővé a kUlföldl szakirodalom széleskörű tanulmányozását. Akkor nyolc szerző munkáját gyűjtöttük egybe, a mostani átdolgozott kiadás már tizennyolc szerző Írásaiból válogat. E menimyiségi gyarapodás jelzi a népmUveléselméleti szakirodalom egyre gazdagodó dokumentálását, de közvetve utal arra a növekvő szükségletre is, hogy a népművelés szakembereinek mind alaposabb tájékozottsággal kell rendelkez-niök gyakorlati munkájuk fejlesztése érdekében.
Már az első kiadás bevezetője is figyelmeztetett, hogy a szakirodalom ismerete az eredményes gyakorlat feltétele. Még nyilvánvalóbb talán ez az összefüggés, ha az állandóan változó és bonyolultabbá váló feladatokra gondolunk. A változások irányát kiismerni, a megváltozott helyzetben eligazodni csak az képes, aki tapasztalatait szélesebb összefüggésrendszerbe ágyazza, és számításba veszi a vonzott ismeretek körét horizontális és vertikális tekintetben egyaránt.
Mint minden más területen, ugy a népmüvelésnél is provinciális szük-látókörűséget, egyoldalúságot hozhat a külföldi szakirodalom mellőzése. A népmüveléselmélet tanulmányozását szolgáló szöveggyűjtemény ezért elsősorban a külföldi szakirodalom felé igyekszik tágítani látókörűnket. Ez a kiadás azonban már két hazai tanulmányból is idéz fel részleteket, elsősorban azért, mert e részek igen jól támasztják alá a legfontosabb népmUveléselméleti problémák elemzését, a tanulmányok egésze viszont eltér e problémáktól. Az uj kiadás itt is és más tanulmányok esetében is élt a rövidítés, a szemelvényes kiemelés lehetőségével, s az eredeti szövegeknek azokat a részeit nem vette fel a gyűjteménybe, amelyek ismétléseket eredményeztek volna, vagy a gondolatmenetet az oktatás szempontjából szükségtelen kitérőkkel terhelték volna. (E rövidítéseket, kihagyásokat szöveggyűjteményünk hármas ponttal jelölte.) Ismételten fel kell itt hivnunk a figyelmet arra, hogy a közölt szemelvények, az egyetemi népmUveléselméleti tanulmányok segédanyagát képezik, tehát kiegészítői az előadásoknak, szemináriumi foglalkozásoknak és az egyetemi oktatás alapjául szolgáló jegyzeteknek. A szöveggyűjtemény ezért nem vállalkozik a benne levő szakanyag bírálatára, ez az egyetemi előadások és a hozzájuk készült jegyzet feladata. Annak elle-
- 3 -