Művelődéstörténet [antikvár]

Az első világháborúval s az azt követő békekötésekkel véget ért egy korszak a történelemben. Megsemmisültek a XIX. század sokféle illúziói a polgári rendről, a békés fejlődésről s a népek testvériségének eszméjéről. A háborús katasztrófa feltárta a kapitalizmusban működő romboló erőket, amelyek emberéletben s anyagi értékekben óriási pusztulást okoztak. A győztesek hatalmi békediktátuma új sérelmeket és megaláztatást hozott, a korábbi ellentmondásokat még inkább fokozta, s újabb háborús összecsapás feltételeit teremtette meg. A háború végén forradalmi hullám söpört végig Európán, nagy tömegek csatlakoztak a haladó mozgalmakhoz. Évszázadokon át épült társadalmi, politikai rendszerek hullottak szét vagy kezdődött el átalakulásuk folyamata. Oroszországban győzött a szocialista forradalom, s az intervenció és a polgárháború súlyos próbái után elkezdődött az új társadalom építése. A nyugati országokban a forradalmak vereséget szenvedtek, a forradalmi hullámot apály váltotta fel. 19 24-re a legtöbb országban megszilárdult a polgári rendszer, a konjunktúra évei következtek a tőkés gazdaságban. A rendszer stabilizációja azonban ideiglenesnek bizonyult, 1929-től elkezdődött a kapitalizmus történetének legnagyobb gazdasági válsága, amelynek nagy hatása volt a politikai és szellemi életre is. Növekedtek a forradalom erői, a polgári rend összeomlása közvetlen veszéllyé vált.