Konvencionális jelentés - kommunikációs jelentés [antikvár]

Számos esetben jól megfigyelhető különbség van aközött, amit valaki azon ért, amit mond, és amit az, amit mondott, általában véve a nyelvben jelent. A különbség abból ered, hogy amikor beszélünk, megnyilatkozássinkat nem feltétlenül szó szerint értjük, nem feltétlenül abban a konvencionális jelentésben használjuk, amellyel e megnyilatkozások nyelvi intuiciónk szerint a partikuláris alkalmi használatoktól függetlenül rendelkeznek. Azt mondjuk, hideg van, és ezt alkalmilag úgy értjük, hogy "meleg van", holott a nylevközösség tajai minden további nélkül egyetértenek abban, hogy e megnyilatkozás a nyelvi konvenicók értelmében szó szerint azt jelenti, hogy "Hideg van", azt mondjuk, hogy Amikor Béla megjött, János azonnal elment, és azt rendszerint úgy értjük, hogy "Béla megjött és János elment és Béla jövetele egybeesett János távozásával és János távozása valamiféle ok-okozati összefüggésben volt Béla jövetelével", holott szigorú értelemben véve e megnyilatkozás konvencionális jelentésének nem része az, hogy János távozása valamiféle ok-okozati összefüggésben volt Béla jövetelével; azt mondjuk, Te vagy a napfény az éjszakában, ami szó szerint véve tulajdonképpen teljesen értelmetlen, adott esetben mégis jól körülhatárolható értelmet tulajdonítunk neki; vagy azt mondjuk, Huzat van, és ezt úgy értjük, hgoy "csukd be az ablakot", holott e megnyilatkozás szó szerinti jelentését tekintve egy tényt állít, nem pedig egy cselekvésre szólít fel; és vég nélkül lehetne sorolni a hasonló példákat.