Tájház vezetési ismeretek [antikvár]

BEVEZETÉS A 2002. november 26-án Budapesten megalakult Magyarországi Tájházak Szövetsége működésének tíz esztendeje alatt a hazai tájház hálózat jelentős része számára teremtett meghatározó és maradandó értékű közösségi és szakmai programokat. A társadalmi szervezet elsődleges célja a magyarországi és a határon túli magyar tájházak szakmai érdekérvényesítésének biztosítása, a folyamatos képzés és önképzés megteremtése, a szakszerűen berendezett, megőrzött, és a közösség számára hasznos néprajzi gyűjtemények működésének segítése. A tájházak népi építészeti értékű épületekben a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal egy adott település vagy kistáj hagyományos tárgyi kultúráját jelenítik meg. Enteriőr berendezésük a településen élők életmódját, lakáskultúráját egy meghatározott időszakra és társadalmi helyzetre vonatkozóan reprezentálja. A tájház a hozzá kapcsolódó portán műhelyeket, gazdasági épületeket vagy egyszerűbb ipari létesítményeket is bemutathat. Napjainkban egy jó tájház rendezvényei, az iskolai oktatás számára nyújtott szolgáltatásai a helyi hagyományos tudás, a szellemi örökség megismerését, megőrzését és élővé tételét szolgálják. A tájházak rendszere Magyarországon az első kezdeményezések után az 1970-80-as években erősödött meg. A rendszerváltást követően az önkormányzati törvény átalakította a múzeumi területen a tulajdonosi és működtetői viszonyokat, a tájházak jelentős számban átkerültek a helyi önkormányzatok birtokába, de magán fenntartású tájházak is létrejöttek. Az épületállomány egy része leromlott, a szakmai segítségnyújtás keretei meggyengültek. Az 1990-es évek második felétől azonban a helyi közösségek egyre több helyen figyeltek fel saját kulturális értékeikre, múltjuk őrzőire, és újabb tájház alapítási huUám indult el. Az 1990-es évek végén a muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező intézmények közül mintegy 180 volt tájház, majd további 50-60 tájház is létrejött néhány év alatt, kialakult a szlovák és német tájházak önálló, országos hálózata. Napjainkban 180 körül van a muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező gyűjtemények, tájházi kiállítóhelyek száma, de becsléseink szerint mintegy 300-350 tájház működik Magyarországon, és több mint 100 határon túli, magyar vonatkozási tájházról, néprajzi gyűjteményről is tudunk. A kérdést, hogy mitől jó ma egy tájház, több szempontból érdemes körüljárni. Az elsődleges szempontok, hogy hiteles és jól karbantartott legyen az épület, amelynek a településre és a bemutatott korszakra jellemző, szakszerű és helyből származó tárgyakból álló a berendezése. Nem elhanyagolható tényező, hogy gondozott belső és külső tereket találjon az idelátogató. Mindemellett napjainkban elengedhetetlen a tájházat élettel, hiteles szakmai programokkal megtöltő helyi közösség/ek bekapcsolódása a működtetésbe. A jó tájház sohasem puszta kiállítás, hanem ideáüs esetben a helyi hagyományőrző programok helye, a helyi közösség tagjai számára a találkozás színtere, és ezen túl pedig a helyi tudás átadásának helyszíne a fiatal generációk és az odaérkező turisták számára. A Tájházszövetség által az alapítástól a 2008-as évig megszervezett Tájházi Műhelyek, az országos és regionális találkozók a szakmai továbbképzés helyszínei voltak, és lehetőséget nyújtottak a programnak helyszínt adó települések, régiók tájházainak bemutatkozására is. A Tájházszövetségbe bekapcsolódott határon túli magyar tájházakhoz köthetően Szlovákiában, a Vajdaságban és a Partiumban is évente hasonló rendezvények valósulnak meg. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus pályázati kiírására a Tájházszövetség 2009-ben pályázatot nyújt ott be 30 fő képzésére TÁJHÁZI AKADÉMIA 2009 címmel, támogatást kérve egy 2x3 napos képzési-továbbképzési program lebonyolítására. A program szakmai hátterét a Tájházszövetséget létrejötte óta támogató Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakembergárdája és múzeumi infrastruktúrája biztosította, felhasználva a Tájházi Műhelyek szervezése során szer- 1.U MAGYARORSZÁGI TÁJHÁZAK SZÖVETSÉGE