Jezsuita képzés a Rendalkotmányban [antikvár]

A jezsuita képzés 1989-ben különösebb előkészületek nélkül indult újra Magyarországon, amikor a jezsuita rendtartomány negyven éves betiltása után megnyílt a noviciátus a felvételüket kérő jelentkezők számára. Az első években különösen nagy számban léptek be fiatalok. A sokak által várt gyors felvirágzás mégis elmaradt. Sokan nem tartottak ki, tanulmányaik közben vagy után váratlanul elhagyták a szerzetesi életet. A megmaradtak azzal szembesültek, hogy az újraindulás ezernyi gondján felül mintha magára a jezsuita életformára vetülne árnyék. Az újraindulás eufórikus évei után nyugtalanító kérdések kezdtek felmerülni. Vajon a személyes alkalmatlanság vezetett a kilépésekhez? Esetleg a kilépettek hűtlensége? Vagy inkább saját magunkat hibáztathatjuk? Lehet, hogy a fiatal rendtagok a Társaságtól nem kapták meg a szükséges támogatást? Talán társaiknak kellett volna jobban figyelniük rájuk? Vagy inkább örüljünk, hogy csak azok maradnak a Társaságban, akik igazán akarnak jezsuiták lenni? Vagy józanítsuk ki magunkat azzal, hogy korunk nem kedvez a szerzetesi életnek, sőt egyáltalán az elkötelezett életformának, mint a házasságnak sem?