Bővebb ismertető
8
EMLÉKEZÉS EGY GYÖNYÖRŰ ÉNEKRE
Bocsássanak meg, ha azzal kezdem, hogy emlékezetemben él egy gyönyörű indítású, magyaros hangütésű egyházi ének, amely gyermekkoromban ragadott meg, de még ma is hat rám, s benne hét réteggel fedett titkot sejtek még ma is.:
„Mint a szép híves patakra A szarvas kévánkozik, Lelkem úgy óhajt uramra, És hozzá fohászkodik.
Tehozzád, én istenem, Szomjúhozik a lelkem. Vajon színed elejibe Mikor jutok, Élő Isten:?
A szöveg és a dallam szépsége mellett a titok fogott meg. Mert titok rejlik itt ebben a gyönyörű versben, nyelvünkben fontos szerepet játszó ősrégi „é I ő" szó a titok. De erre, engedelmükkel a későbbiek során szándékozom kitérni.