A szabadkőművesség története Magyarországon [antikvár]

A szabadkőművesek szövetsége a XVIII. századnak minden culturális intézményére, egyházi életére s iskoláztatására, irodalmi s egész szellemére oly nagy, sőt gyakran döntő befolyást gyakorolt, hogy annak számos eseményét alig lehet teljesen megérteni, ha a szabadkőművesek működését tekintetbe nem vesszük. Irodalmunkban eddigelé egyetlen olyan mű sem volt, mely a XVIII. század hazai szabadkőművességének történetét, szervezetét, irányeszméit és működését ecsetelte volna. A legújabb időkig csak elvétve bukkant fel egy-egy arra vonatkozó irat, és már-már úgy látszott, mintha az a rettegés, melyet Bécs felől a jakobinusok perével felidéztek s egy századig fenntartottak, felemésztette volna mindazokat az okiratokat, melyek a szabadkőművesi életre világot deríthettek. Ekkor a szerencsés véletlen és a tulajdonos, gróf Festetics Pál liberalitása felnyitotta előttem a Veszprém megyei déghi kastély könyvtárában őrzött szabadkőművesi levéltárt, mely rendkívül gazdag voltánál fogva (104 kötet, mintegy 10 000 ívnyi tartalommal) az egész század szabadkőművességét elém tárta. Csakis ennek a nagyszebeni Brukenthal-féle múzeumban letéteményezett számos idevágó okirat alapján vált lehetővé az osztrák-magyar birodalom szabadkőművességének történetét megírnom. (Geschichte der Freimaurerei in Osterreich-Ungarn, I. V. kötet, Budapest, 1890-1900.) ennek a munkának kivonata, részben kiegészítése a jelen mű, melyből az amabban foglalt számtalan forrás-idézet, egyszerű utalással, kihagytam.