Kolduló barátok, gazdálkodó szerzetesek [antikvár]

ELŐSZÓ A jelen monográfia megszületésében két kutató játszott meghatározó szerepet. Mindenekelőtt egykori tanárom, Kubinyi András, akinek még egy-egy elejtett megjegyzésére is érdemes volt odafigyelni. Egy ilyen elejtett megjegyzése volt vagy huszonöt évvel ezelőtt - nem sokkal azután, hogy megjelent a Garai-Szécsi-birtokosztályról szóló tanulmánya -, hogy milyen különös, Garán a domonkos kolostornak jobbágytelkei voltak. Akkoriban még csupán magányos adatnak látszott, amikor azonban a pálosok gazdálkodásával kezdtem foglalkozni, azzal kellett szembesülnöm, hogy a garai domonkosok nem is álltak annyira egyedül. Az elszórt adatok gyűjtögetése nyomán lassanként kezdett kibontakozni a késő középkori kolostori gazdálkodás egy eddig alig kutatott szelete. Eközben az is kiderült, hogy a téma Nyugat-Európában is időszerű. Francia, olasz és német kutatók az utóbbi másfél-két évtizedben kezdtek behatóan foglalkozni a koldulórendi kolostorok gazdálkodásának kérdésével. A kutatás eredményeit bemutató konferenciának egy olyan francia kutató is résztvevője volt, aki igen jól ismeri Magyarországot és Kelet-Közép-Európát: Marie-Madeleine de Cevins. Csaknem tíz évvel ezelőtt ő tette fel azt a kérdést, amely megadta a közvetlen lökést a munkához: - Mit gondolsz, volna-e elég anyag Magyarországon egy ilyen kutatáshoz? - Habozás nélkül igennel válaszoltam, bár utólag be kell vallanom, inkább a megérzéseim, semmint biztos tudás alapján. Persze, néhány a témába vágó cikkel a hátam mögött némi elképzelésem volt már a forrásokról, de hogy valójában mekkora és milyen összetételű anyagról van szó, arról abban a pillanatban még fogalmam sem volt. A kutatás azonban nagyrészt igazolta, egyes esetekben felül is múlta a reményeket. A Marie-Madeleine de Cevins által kezdeményezett nemzetközi együttműködésben elindított MARGEC projekt' pedig a kelet-közép-európai értelmezési keretet is biztosította a középkori Magyarország koldulórendi kolostorainak gazdálkodását bemutató munkához. Emellett még sok más kollégámnak is köszönettel tartozom, akik a munka egyes részeit olvasták, akikkel a felmerülő kérdéseket alkalmam volt megbeszélni. Közülük is ki kell emelnem Tringli Istvánt és Laszlovszky Józsefet, akik a szöveg születése folyamán sok megfontolandó szempontra, kiegészítő adatra, vagy éppen logikai következetlenségre hívták fel figyelmemet. Ugyancsak köszönet illeti azokat a kollégákat, akik a levéltári kutatásokban vagy egyes rész- Marginalité, économie et christianisme. La vie matérielle des couvents mendiants en Europe centrale (v. 1220 -V. 1550), ANR-12-BSH3-0002 (2012-2016).