A kínai geopolitikai gondolkodás [antikvár]

Előszó „Aki tanul és a tanultakat állandóan gyakorolja is, vajon nem lehet-e megelégedett?" - tette fel a kérdést 2500 évvel ezelőtt az ókori kínai bölcs, Konfuciusz. Az ősi selyemút szárazföldi és tengeri kereskedelmi útvonalain nemcsak az áruk és a pénz cseréltek gazdát, hanem a tudás, az eszmék és az ötletek is. Ugyan Kína fennállása óta szinte mindig befelé fókuszált, a selyemút révén mégis kapcsolatot ápolt a tőle nyugatra élő népekkel. így az ókor és a középkor évszázadaiban Európáig nyúló összeköttetés létezett a Távol-Kelet és a Nyugat között. A tanulás szinte folyamatos volt, a selyemút mentén élők felbecsülhetetlen jelentőségű hatással voltak egymásra. A történelem úgy hozta, hogy ennek a „selyemszálnak" a kötelékei egy időre feledésbe merültek. Ám a régmúlt selyemútja napjainkban ismét életre kelt: Peking modern kori kezdeményezésében, az „Egy övezet, egy út" programban láthatjuk viszont a világtörténelem egyik meghatározó kereskedelmi útvonalát. Ez a könyv - Horváth Levente értékes munkája - is elkalauzol az ősi kínai gondolkodás, a régi selyemút és Kína történelmének világába. De ez korántsem azt jelenti, hogy csupán valamiféle egzotikus és színes ismertetőt vehetünk a kezünkbe. Ebben a kötetben jóval többről van szó. Ma már nyilvánvaló, hogy Kínával nemcsak a tudósoknak és a távol-keleti kultúra szerelmeseinek kell foglalkozniuk. Kína gazdasági felemelkedése és nemzetközi színre lépése a kormányok, az üzleti szféra és a társadalom mindennapi valóságához tartozik. Lehet vitázni arról, mennyiben és hogyan érinti a világot - benne a Nyugatot - ez a jelenség. Azt viszont nehéz lenne megkérdőjelezni, hogy valami megváltozott. A feladvány nem egyszerű: egy új korszakban, „Eurázsia korában" kell eligazodni és - korunk legnagyobb kihívására válaszul - fenntarthatósági fordulatot végrehajtani.