Régészeti kutatások Magyarországon 2002 [antikvár]

Domboróczki László Régészeti kutatások Ludas, Varjú-dűlőn 1998 és 2002 között (Előzetes jelentés) A terepmunkálatok A régészeti lelőhelyet 1998-ban fedeztük fel a Ludas É-i határában fekvő domb K-i lejtőjén, a ludasi MG Szövetkezet telephelyétől közvetlenül E-ra (1. kép). AMátrai Erőmű Rt. visontai bányájának D-i irányú terjeszkedése során egy új, közel 700 hektáros bányatelket fektettek le Ludas és Karácsond között, és emiatt a két község között át kellett helyezni a 3. sz. főutat. A lelőhelyre az új útszakasz építését megelőző régészeti terepbejárások során találtunk rá. Elég későn vonták bele múzeumunkat az útépítési projektbe, ezért a terepbejárásokat nyáron, zöldellő növényzetben kellett elvégeznünk, és a lokalizált 200 m hosszú, 40 m széles szakaszon azonnal meg is kellett kezdenünk a leletmentést, ugyanis a terepmunkákra csak kéthónapos határidőt kaptunk. A rendelkezésre álló idő alatt teljes feltárásról nem lehetett szó, ezért magnetométeres méréseket is igénybe véve, a legsűrűbbnek ígérkező területek kutatását céloztuk meg, majd pedig az adódó topográfia alapján az előkerült jelenségek lényegi összefüggéseit igyekeztünk tisztázni, így bővítettük szelvényeink méretét az indokolt mértékig. Eközben sok nehézséget okozott, hogy a nyomvonal mentén nagyfeszültségű villanyvezeték és földbe ásott gázvezeték húzódott, továbbá, hogy a lelőhely K-i részén egy földutat vágtak a domboldalba, amely fontos területeket tett kutathatatlanná. A nyomvonal többszöri módosítása következtében az előre tervezett határidők kitolódtak és így - szerencsénkre - négy hónapon át kutathattuk a lelőhelyet, viszont - szerencsétlenségünkre - éppen a végső nyomvonal mentén csak részben tudtuk feltárni a régészeti jelenségeket. Munkánk során kb. 1 ha területet humuszoltunk le (2. kép). Négy nagyobb szelvényt nyitottunk, amelyekben több, mint 200 régészeti objektum (ház, gödör, tűzhely, árok) és többszáz cölöplyuk nyoma rajzolódott ki. Az ásatás során egy újkőkori AVK-leletanyagú település maradványait (hulladékgödröket, házhelyeket jelző cölöpnyomokat és egy sírt), a hatvani kultúra néhány kora bronzkori gödrét, egy már ekkor jelentősnek tűnő késő bronzkori Kyjatice-leletanyagú település maradványait (gödröket, és egy monumentális körárokrendszert), továbbá kelta telepobjektumokat (házat, gödröt) sikerült megtalálnunk és mintegy 50%-ban feltárnunk. Már az új 3. sz. főút nyomvonala mentén végzett feltárás során világossá vált számunkra, hogy a régészeti lelőhely nemcsak a kutatott útszakaszra korlátozódik, hanem a lefektetett bányatelek területére is kiterjed. Mivel tudtuk, hogy a bányászat az új bányarészen rövidesen megkezdődik, ezért már az 1998 ásatás befejezésétől kezdve szorgalmaztuk a beruházónál a 2015-ig le-