Bővebb ismertető
B
evezetés
Az ékírásos agyagtáblákon megőrződött mezopotámiai orvosi szövegek az egyik legrégebbi ókori kultúra orvosi hagyományát tükrözik. E forrásokban számos betegségnév, szímptómaleírás, több száz gyógyhatású anyag elnevezése és több ezer különböző kezelési eljárás szerepel. A szövegek tudománytörténeti jelentőségét növeli, hogy az Egyiptomból származó dokumentumok mellett az ékírásos táblák jelentik az emberiség történetének legelső olyan forrásait, melyek segítségével vizsgálhatóvá válik egy ókori kultúra betegségekhez és gyógyításhoz fűződő viszonya. Bár az ékírásos agyagtáblák kópiáit és fényképeit tartalmazó szövegkiadások, illetve az egyes szövegek tudományos átírását és fordítását tartalmazó feldolgozások már a 20. század elején megjelentek, a mai napig hátráltatja a mezopotámiai gyógyító eljárások szélesebb körben történő megismerését, hogy a források nagy részét kizárólag ékírásos formában publikálták, így az ékírásban járatlan történészek, antropológusok és az ókori orvosi eljárásokkal foglalkozó, nem asszirológus kutatók, valamint a széles nagyközönség számára e forrásanyag elérhetetlen. Az elmúlt évtizedek tudományos erőfeszítéseinek eredményeképpen mostanra az asszirológiai kutatások már egyes betegségekhez kapcsolódó szövegek komplex vizsgálatára, illetve az egyes kezelések kapcsán a szövegpárhuzamok és szövegvariánsok azonosítására és értelmezésére fókuszálnak.' A mezopotámiai orvosi
' Ezek közé tartoznak az első évezredi diagnosztikai és a fiziognómiai ómensorozatok, valamint a terapeuta sorozatok modern kiadásai (Heeßel, 2000; Böck, 2007; Geller, 2005 stb.), melyek az ékírásos szövegek átírásán és fordításán túl e források szöveghagyományának vizsgálatával, valamint a mezopotámiai terminusok értelmezésével is foglalkoznak. Ugyancsak a közelmúlt tudományos törekvéseinek fontos eredménye az ékírásos orvosi szövegeket online adatbázisokban történő feldolgozása. A The Geography Knowledge in Assyria and Babyhnía adatbázisa {http://oracc. museum.upenn.edu/cams/gkab/corpus/) meghatározott mezopotámiai lelőhelyekről (Huzirína, Kalhu és Uruk) származó első évezredi tudományos szövegek átírását és angol nyelvű fordításukat tartalmazza. A Bahylonian Mediane adatbázisa (http://www.geschkult.fu-berlin.de/e/babmed/