Bővebb ismertető
SZÉKELYHIDI ÁGOSTON életútja sajátosan érintkezik az utóbbi évtizedek nemzeti történelmével. A második világháború korszakában a nagyváradi katolikus Premontrei Intézetben nevelkedett, majd Romániából kiutasított szüleivel a Partium magyar oldalán telepedett le.
1956-ban a debreceni egyetemi és városi Forradalmi Bizottmány, valamint a győri országos gyűlés vezetői közé választották, a büntetés és az amnesztia után a népi írók független csoportjához csatlakozott. 1987-től részt vett az ellenzéki mozgalmak alapításában, és 2004-ig az MDF egyik vezető politikusaként dolgozott. Jelenleg a Nemzeti Fórum - Fidesz Magyar Polgári Szövetség politikusa és az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság elnöke. Politikai helytállásáért 1994-ben, irodalmi munkásságáért 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, továbbá az egyetemes magyar kultúra és a határon túli magyar kisebbségi önazonosság megőrzése terén végzett kiemelkedő tevékenységéért 2006-ban a Pro Universitate Partium Alapítvány Irodalmi Díjával tüntették ki.
Különböző műfajú irodalmi alkotásai 1954 óta jelennek meg. Történész-szerkesztőként kutatótársaival együtt közzétette az 1956-os magyar forradalom első hazai, Kárpát-medencei és nyugati eseményrajzát (Magyar '56 I-II., 1996). Újabb kötete eszmetörténeti, művelődéstörténeti és politikatörténeti keretben jellemzi a rendszerváltozás világát, belefoglalva ebbe Trianon és 1956 sorsfordulatainak utóhatásait. Ez a kötet ugyanakkor befejezi a korszakról szóló sorozatot (Nemzet és demokrácia, 1998, Magyar századvég, 2002). A szerző szemléletének eredetisége abban áll, hogy az eseményeket és a folyamatokat a nemzeti önazonosság és önrendelkezés síkján összegzi. így végül a magyar nemzeti önazonosság és önrendelkezés élő kérdései és irányai bontakoznak ki a Nemzet és rendszerváltozás lapjain.