Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában [antikvár]

Előszó 2013 szeptemberében az OTKA pályázat tagjai meghívást kaptak az Eperjesi Egyetemre, a „ Műveltség és társadalmi szerepek: a 17—20. századi arisztokrácia műveltsége, művészetet és az oktatás fejlesztését, a birtokok építését, modernizációját támogató tevékenysége " című konferenciára, amelyet a város polgármestere mellett a kassai magyar fökonzul asszony nyitott meg. A 22 előadó közül többen elküldték tanulmányaikat jelen kötetünkbe. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara működésének 100. évfordulóján, 2014 októberében a Kar egy 12 szekcióban tartott előadássorozattal tisztelgett az elődök emléke előtt. A Történelmi Intézet két szekció munkáját szervezte, „ Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepe " címmel. Mindkettő az arisztokrácia kutatásának új elméleti és módszertani irányait kívánta bemutatni, az egyik európai kitekintéssel idegen nyelven, a másik elsősorban a kora újkorra és az újkorra koncentrálva, az intézet határon túli partner intézményei kutatóinak bevonásával, magyar nyelven. Az idegen nyelvű szekció munkáját a Magyar Tudományos Akadémia - Debreceni Egyetem „ Magyarország a középkori Európában " Lendület kutatócsoportja és annak vezetője, Bárány Attila szervezte, az ő írásaik és neves külföldi vendégeik tanulmányai is szerepelnek a kötetben. A szekciók plenáris előadói Jean-Luc Fray professzor (Université Blaise-Fascal, Clermont-Ferrand) és jómagam voltunk. Mivel 2013 végén megalakult, s 2014 tavaszán az egyetem szenátusa által is elfogadást nyert a Nemzetközi Inter-Regionális Társadalomtörténeti és Néprajzi Kutatási Központ, a most az olvasóközönséghez kerülő kötet a „ Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták a 17-20. századi Magyarországon " című, az OTKA által támogatott 83521 azonosító számú pályázat résztvevői mellett az abban megnevezett egyetemek kutatóinak első közös bemutatkozása is. Az arisztokrácia fontos, bár állandóan változó, és fő tendenciájában csökkenő szerepet játszott Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális elitjének történelmében. A főúri réteg azonban soha nem volt egységes, néhány fogalommal egyszerűen megragadható és leírható csoport. Ahogyan változtak a politikai-társadalmi viszonyok, úgy változott és módosult az arisztokrácia helye