A kultúra új értelmezése a marxista művelődéselméletben [antikvár]

Bevezetés A művelődés fokozódó jelenléte életünkben egyre erőteljesebben vet fel egy kérdést a mindennapi gondolkodás számára. S ez nem más, mint a kultura haszna, alkalmazhatósága. Amikor valaki különböző kommunikációs csatornákon ismételten hallja, hogy tanulnia, művelődnie kell, elsősorban azt kérdezi: érdemes-e? Jobbá teszi-e az életet, növeli-e az ember a-nyagi jólétét, társadalmi megbecsülését? A probléma ott kezdődik, hogy a hagyományos felfogás e kérdésekre nem tud egyértelmű igennel válaszolni. Szerinte a műveltség tartalmasabbá teszi ugyan életünket, növeli tudásunkat, gazdagítja érzelemvilágiinkat, fejleszti erkölcsi Ítéletünket és Ízlésünket, de értéke kivűl áll a mindennapi élet folyamatán, ezért nem várható tőle közvetlen gyakorlati eredmény és anyagi haszon. A kultura haszna csak az ember belső világában jelentkezik, abban a fejlettségben, mely a "magasabbrendű értékekre" való orientáltság következtében jön létre. Mindebből leszűrhető, hogy e felfogás szerint a műveltségnek nem lehet sem használati, sem pedig csereértéke. értéke kizárólag csak a személyiségben realizálódhat. A mindennapi élet problémáival küzdő embert persze nem elégiti ki, nem nyugtatja meg ez a magyarázat. Nem elégszik meg önmaga fejlesztésének lehetőségével, ha a gyakorlati valósága nem lesz johb általa. Köznapi kifejezéssel élvei hamarabb szeretne "jobban élni", mint "gazdagabb lelkivilággal" rendel-