Veterán 2006/2. [antikvár]

Részlet: Késésben vagyok, ezért tekintettel az üres utakra, a megengedett sebességet túllépve igyekszem az előre megbeszélt találkozóhely felé. Hirtelen megjelenik mögöttem egy sárga autó, hogy a következő pillanatban meg is előzzön, és eltűnjék a szemem elől a kanyarban. Mire ráeszmélek, hogy egy ritka FIAT-tal találkoztam, már nyomát sem látom. A Moretti céget Giovanni Moretti alapította 1925-ben, motorkerékpár-gyártás céljából. 1928-ban építették első törpeautójukat, majd miután a II. világháborúban elektromos kisteherautókat és targoncákat készítettek, 1946-ban végleg áttértek a személyautók előállítására. Ezen a kategórián belül szinte mindent kínáltak, a limuzinon és kombin túl kupét, kabriót, furgont, sőt még együléses versenyautót is. A következő nagy változás az ötvenes évek végén történt a cégnél, amikor is abbahagyták a teljesen saját építésű kocsik gyártását, mivel a FIAT-tal sem árban, sem mennyiségben nem tudtak versenyezni. Moretti, felhasználva Angellivel való igen jó barátságát, elintézte, hogy FIAT-alapokon folytathassák tovább az autógyártást. Kisszériás kocsijaikkal végigkövették a FIAT modellválasztékának alakulását, kezdve az 500-assal, majd jött a 600-as, 1100-as, 1300-as, 1800-as, 2100-as, 850-es, 126-os, 127-es és végül a 128-s alapjainak fölhasználása. Így jutunk el tesztünk tárgyához, amely illusztrálja, amit a Moretti gyár próbált véghezvinni: egy stílusosabb, egyedibb, jobb autót építeni, mint a FIAT, amelynek mégis olcsónak kellett lennie.