Vasuti alépitmény [antikvár]

BE7EZEXÉS Közlekedésen általában saemélyeknek és tárgyaknak saa-^ályazerttan és tervaseraen meglsmétlódó helyzatváltostatását értjttk. Terméaseteaen a aellatt a meghatározás mellett a kOzgas-daaág és kSslekedéstudooány számos egyéb definíciót la ismer, de mérnSkl szempontból talán ez a legmegfelelőbb. A közlekedés a./ azárazfgldi b./ tttyéa " " A sflárazfSldí kSzlékedés két nagy ágas a vasúti és a kSz-utl közlekedés. Ezek közül a vasúti közlekedés a jelentősebb, amely a szállítás zömét végzi és feltalálása az egész világgazdaságra nézve döntő forradalmi változásokat jelentett. Miben van a vasúti közlekedés nagy jelentősége? A közlekedés a pálya geometriai kialakítása szempontjából lehet a./ térbeli közlekedés /repülőgép, léghajó/ b./ síkbeli közlekedés /hajó, közúti közlekedés/ 0./ vónálás közlékedéá /vasút/ ETi&ál ia látható, hogy a vasút bizonyos aaempontból alacso-ayabbröndtt iiint a másik két közlekedési ág. A pálya ilyen kialakítása azonban a kétségtelenül jelentkező hátrányok mellett Igen komoly előnyökkel jár. A vasúti vontatás lényege, hogy a jármüvek slnekból készült kényszerpályán, tehát vonalasan közlekednek, az acélkerekek acélsíneken gördülnek, Így igen kedvezően, kis ellenállások lépnek fel s a vontatás kis vonoerő-özükségletet igényel s ezáltal gazdaságos. A jármüvek kerekei nyomkarlmával vannak ellátva /l.se.ábra/, ez blzto<^ altja a kerekek vezetését, azaz, hogy a kerekek le ne léphessenek a sínről. A kedvező gördülési feltételek következtében a vasút vonóerőszükséglete azonos l: -X ¦air-sű 1. ábra 5. r J í 1 ' -EÍ', i/< M.53.-2811 - 306 -