Vasszerkezetek [antikvár]

. . előadások tárgya a vasszerkezetek o-A vasBzerkezeteK ^^^^^ kapcsolatainak éa mindezek szi- leméinek, a vas tartőknak es^az hidszerkezetekuek ismerte- lárdsági számításának, irodalom hatására egyre inkább tése. A -vas" elnevezéat használjuk. Mellette szól terjedd "acél" kifejezea ^^^, ,,3ut, vaahi d éa az. hogy eredeti magyar ^ ^^^^^ ^ közhasználatba és e vasbeton összetételeibe. ^ ^ ^ ,,,, ,,, mellett félreértésre nem adhat alKajmai;. ^si^'Mn^s • \ Lgy .ina a kohászok és gépészmérnökök, valamint a külfoldx rroda-10? .ind pedig s^ányaink acélnak nevezik azt az anyagot, amely, nek megnevezésére a közhHSználat a nevet használja. Ugyanis acélnak a vas különböző ötvözeteit nevezik, különösen szénnel való ötvözetét, amelyek kovácsolhatók, a kovácsolható vasöntvények kivételével /MNOSZ lo6-52/. A tárgy fontosságáról meggyőződhetünk, ha megnézzük, milyen szerepet játszanak a különböző vasszerkezetek 5 éves tervünk nagy építkezéseinél, vagy a Szovjetunió békemüveinél« /Ipari csarnokok, antennatornyok, hangárok, távvezetékoszlopok, tiszalöki moz-gőgát, nagy Duna-hidak, moszkvai egyetem acélváza atb./ A vas ilyen széleskörű alkalmazását kiváló tulajdonságai indokol ják._/E^i^ixl W__l»ó'sége eg^ejiletes. Viselkedését számítással jól tudjuk követni; összes építőanyagaink közül a vas az egyetlen, amely a terheles aeleirto'a szakaszán valóban követi a Hooke-törvénvt ^MtranvtTT^^'^''^''^^ -lamL;yi sT LeTő ^ ^ ^^^ ^ n^éretezésnél alkalmazott biz- n n :: ^^^^^ ^^hát ^ól ^ tudjuk használ, xa atbTrSurd ^^^^^ /^a, beton,tég- ^^rt ezeknél az an^lgl^Jlfn ^^^^^^^ jöval kevésbbé közelitheti m ~ '^"'^«^"S^'iött/ - feszültség átlagos értékét. ® anyagot tönkretevő feszültség ' - ^nitás érthetővé -^engedhető feszültségnek ' és a bennük - a legfo oeabb épitCXl^^ ^ ^ ^ j 40.569-54 , " 6 ,