Bővebb ismertető
Részlet:
I. FEJEZET 1.1. Az üzemi méréaek jelentSaége
A huszadik század második felében a kohászati képlékeny alakító üzemekben bevezetett magassziuvonalu gyáxtási eljárások, valamint a minőség állandó fokozását célzó műszaki erőfeszitéaek egyre inkább az automatizálási folyamatok irányába mutatnak. Ezekkel a követelményekkel részint megelőzően, részint párhuza-moaaa széleskörű kutatómunka folyik a miiazaki és ipari laboratóriumokban gazdaságosabb és hatékonyabb termelési módszerek feltárására és az iparban történő beveaetéaére.
Ezeket a folyamatokat csak nagyszámú, bonyolult ée egyre pontosabb kísérletek és mérések utján lehet fejleszteni. Esért ma már a méréstechnika nemcsak a természettudományos megismerés, hanem as ipari fejlődés egyik alapja is lett. Ez előbbi megállapítást támasztja alá az a tény, hogy az 1961-ig kiosztott 138 fizikai és kémiai Hobel-dij közül 112-t döntő módon valamilyen újfajta mérési eljárással megoldott problémáért osztottak ki.
A világ két vehető ipari hatalma, a Szovjetunió és az U8A szakemberei szerint a gyártás színvonalának legfontosabb ismérve a méréstechnika fejlettsége. Ilyen körülmények között érthető, hogy a méréstechnika (metrología) a műszaki érdeklődés középpontjába került. A méréstechnikai ismeretek elsajátítása minden mérnök számára szükségessé vált.
1.2. Az üzemi mérések célja
Ozemi méréseket háromféle célból szoktak végezni. Az üzevi mérések elsö fajtája olyan adatok számszerű kimérése, amelyek egy adott gépi berendezésen folyó gyártás jellemző paramétereit tartalmazzák. Ezekkel a mérésekkel a technológiai jellemzőket
- 5 -