Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből 2011 [antikvár]

Részlet: HAJDÚ JUDIT Házigazdai üdvözlet a Magyar Szabadalmi Hivatal részéről Hölgyeim és Uraim! Kérem, engedjék meg, hogy nagy tisztelettel üdvözöljem Önöket dr. Bendzsel Miklós elnök úr és a magam nevében is itt, a Magyar Szabadalmi Hivatalban. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az „Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből címmel 27. alkalommal megrendezett országos ankétnak hivatalunk adhat otthont. Különösen izgalmas a jelen ankét témája, miután a 19. század és a 20. századnak az eleje a hazai természettudományos, műszaki és orvostudományi fejlődés aranykora volt. Engedjék meg, hogy e fejlődés szabadalmi hátteréről mondjak néhány szót. 1852-ben az egész Osztrák-Magyar Monarchiára érvényes, egységes szabadalmi rendszert hozott létre egy császári parancs. A szabadalomlevelet Magyarországon magyarul, Ausztriában németül állították ki, és ezek érvényesek voltak a Monarchia egész területén, mégpedig az osztrák szabadalmi törvény keretei között. Magyarország 1894-ben visszakapta teljes törvényhozói szabadságát. Ekkortól a két ország egymástól teljesen függetlenül engedélyezhette a szabadalmakat. Ezt a Szabadalmi Hivatal megalakulásáig a magyar Kereskedelmi Minisztérium ipari és szabadalmi osztálya intézte, mégpedig kék papíron. Ekkortól folyamatos a magyar szabadalmi lajstrom számozása. Az új szabadalmi törvény alapján két és fél évvel később megadott első szabadalomig 5791, ún. kék szabadalom született. 1896. március elsején hatályba lépett az első önálló magyar szabadalmi törvény. E kivételes időszakban, az Európa-szerte figyelemmel kísért magyar gazdasági fellendülés és a millennium kiváltotta nemzetközi érdeklődés közepette ösztönző erővé váltak a szabadalmi lehetőségek: serkentették a feltalálói kedvet, erősítették a kutatási-fejlesztési hatékonyságot, érdekeltséget teremtettek a gyáripar és az egyetemi szféra berkeiben, elősegítették a technológiatranszfert és a gazdasági hasznosítást. Az iparjogvédelem maga az új műszaki megoldások létrehozásában természetesen akkor sem volt, mint ahogy ma sem elsődlegesen meghatározó tényező, de eszközeivel, az anyagi és erkölcsi eredmények közvetett ösztönzésével támogatja a technika állandó továbbfejlődését. A szabályozási környezet kedvezően befolyásolta a szabadalmi bejelentések és az engedélyezett szabadalmak számát. A statisztika azt mutatja, hogy a 19. században a legtöbb szabadalmat a „vasutak, erőgépek" témákban szerezték meg, a következő legnagyobb szakterület a „műszerek, elektromosság", a harmadik a „kémia:, gyógyszerészet a negyedik pedig a „mező- és erdőgazdászat, malomipar" területe volt. A világhírű magyar találmányok úttörő jellegének megítélésében éppen a hazai és külföldi szabadalmi védettség hiánya vagy megléte volt döntő jelentőségű: Jedlik dinamója vagy Bánki