Felfedezések és találmányok [antikvár]

Részlet: "A selyemút Kelet és Nyugat találkozása Európát és a Távol-Keletet már mintegy 3000 évvel ezelőtt kereskedelmi utvonalak kötötték össze. A hegyláncokkal és sivatagokkal övezett Kina azonban sokáig megőrizte zártságát és titokzatosságát, és csak a Kr. e. 2. században kapcsolódott be az áruforgalom vérkeringésébe. Kr. e. 138-ban ugyanis a császár megbízottja, Csang-csien a nyugati határt átlépve szövetségeseket keresett a birodalmat északról fenyegető törzsek ellen. Csapatával többek között eljutott Szamarkandba, és értékes hírekkel, valamint árucikkekkel tért vissza. Mivel háborúikhoz a kínaiaknak lovakra volt szükségük, Európában pedig megnőtt a kereslet a luxustermékek, köztük a selyem iránt, létrejött az a kiépített szárazföldi úthálózat, amely legjellegzetesebb termékéről a selyemút nevet kapta. A kínai Han-dinasztia korában az akkori fővárosból, Hszienből a selyemáruk mellett porcelánnal, lakkozott tárgyakkal és lőporral megrakodva indultak útnak a karavánok, míg a Földközi-tenger keleti partvidékéről többek között illatszereket, ékszereket és lovakat szállítottak kelet felé. Kelet és Nyugat találkozása az áruk cseréjén túl a vallási irányzatok és eszmék terjedését is segítette. Noha évszázadokon át szállították az árukat a selyemúton, maga az elnevezés akkor még nem létezett. A német földrajztudós, Ferdinand von Richthofen használta először a selyemút kifejezést Kina című, 1877-ben megjelent munkájában."