Az új gondolatolvasók [antikvár]

1. fejezet Gondolkodás 20 watton A legnagyobb tudományos kihívás Az agy működésének megértése kétségkívül napjaink legnagyobb kihívást jelentő tudományos problémája. Hogyan képes kevesebb mint másfél kilogramm szövet olyan szellemi teljesítményt produkálni, amely kenterbe veri a világ legkifinomultabb számítógépeit, miközben annyi energiát sem emészt fel, mint egy pislákoló villanykörte? Az idegtudománnyal foglalkozó szakemberek - akik különböző szinten végeznek kutatásokat - célja e kérdés megválaszolása. Az agy működésével kapcsolatban rendelkezésre álló jelenlegi tudásunk zömmel más fajok megfigyeléséből származik, kezdve a férgektől és muslicáktól a különböző emlősökig bezárólag, mint például egerek, patkányok és majmok. Bár ezek a kutatások számos tanulsággal szolgáltak számunkra, legtöbben mégis arra lennénk igazán kíváncsiak, hogy miként működik az emberi agy, amelynek számos aspektusa egyszerűen nem tanulmányozható nem emberi fajok megfigyelésével; ha azt akarjuk megérteni, hogy miként gondolkodik az ember, akkor embereket kell tanulmányoznunk. Ez a könyv azt mutatja be, hogy egy sor új technológia segítségével hogyan váltunk képessé az emberi agy minden eddiginél részletesebb megfigyelésére. Ezek az eszközök agyi képalkotó eljárásokként lettek ismertek, mivel lehetővé teszik, hogy felvételeket készítsünk az emberi agyról, amelynek révén kideríthetjük, hogy miből épül fel (amelyet az szerkezetnek nevezünk), és hogy miképpen működik (amelyet pedig agyi funkcióknak hívunk). Különösen egy eszközt kell kiemelnünk, amely forradalmasította az aggyal kapcsolatos képalkotást: ez a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI). Ez a hihetetlenül sokoldalú eszköz lehetővé tette, hogy az idegtudomány kutatói biztonságos körülmények között tanulmányozhassák az emberi agyat működés közben, amely segít az