Bővebb ismertető
1. A DOKUMENTACIO FOGALMA
Amióta a dokumentáció kifejezés a jog köréből a mult század végén átszivárgott a tájékoztatás területére éa eredeti értelme^ a tárgyi bizonyítás mellett, az értesdlés-szerzés, információ közvetítés jelentéssel kibővült, sokan, sokféle módon próbálkoztak már a fogalom hivatalos meghatározásával. Ezek a definíciók az idők folyamán sokat változtak, a tevékenységnek, 111, termékének fejlődésével együtt módosultak, bővültek. Különböző variációjukkal és a hozzájuk fűzött magyarázatokkal a szakirodalomban számtalan helyen találkozhatunk. Akadnak köztük hivatalosan elfogadottak, tudományosak és kevésbé szakszerűek is. Az utóbbiak közül a "legföldönjáróbb" az a megfogalmazás, mely szerint "egy kevesen sokat olvasnak azért, hogy sokan keveset olvasva is mindig tájékozottak lehessenek."
Lehet, hogy ez a mondat a sok tudományos megállapítás mellett kissé hétköznapian hangzik, de feltétlenül kifejezi a dokumentációs munka, a dokumentalista hivatás lényegét és azt a hatalmas segítséget, melyet a jólvégzett dokumentációs munka a kutatás és termelés területén dolgozó szakemberek számára jelenthet.
1.1 A DOKUMENTÁCIÓ SZÜKSÉGSZERŰSÉGE ÉS HATÉKONYSÁGA
Sajnos még ma is akadnak olyanok, akik nem érzik át kellően ennek a munkának fontosságát és felvetik a kérdést, egyáltalában miért is van szükség dokumentációra.
Erre a kérdésre pontos magyarázattal szolgálhatunk;,
A dokumentációs munkát egyrészt a tudásanyag hatalmas növekedése, másrészt a nyomda- és sokszorosítás - technika fejlődése következtében felszaporodott információhordozók óriási mennyisége tette szükségessé. Évtizedeken át az oktatás volt a tudás közvetítésének egyetlen eszköze. Az ujabb eredményeket könyvekbe foglalták ugyan, de á 18. századig néhány száz könyvben még minden bennefoglaltatott. A 19. században már megjelentek a folyóiratok, de még ezeket is figyelemmel lehetett kísérni. 1870-ben napi egy órányi olvasás elég volt arra, hogy valaki saját szakterületén teljesen tájékozott legyen. Ez 1940-ben már fizikai