Szilárdságtan IV/1. [antikvár]

I. ALAPFOGALMAK 1. Bevezetés A szilárd testek - sinyaguktól függően - a mechanikai mozgás során különbözőmódon viselkednek. Vegyük szemügyre azt az egyszerű esetet, mikor a szilárd test a vizsgálódásunk kezdetén nyugalomban van. Helyezzünk a testre valamiféle erőrendszert /az egyszerűség kedvéért választhatunk egyensúlyi erőrendszert/. Az erő-rendszernek a testre helyezése közben, azaz a terhelés, közhen, a test egyes pontjai elmozdulnak, a igy általában a test megváltoztatja aleikját, A terhelés során tehát a test minden pontjában, általában pontonként különböző, A tenzorral jellemezhető alakváltozási állapot keletkezik. Mint ismeretes, az A alakváltozási tenzor, a pont környezetében a linearizált alakváltozást Írja Le, A terhelés során a testben belső erők is keletkeznek, amelyek jellemzésére, az ugyaacsak általában pontonként különböző, a feszültségi állapotot megadó (p feszültségtenzor szolgál. Az alakváltozási tenzor és a feszültségi tenzor - esetleg ezek deriváltjai - között megállapítható kapcsolat tartalmazza a test anyagának a terhelés során jelentkező mechanikai tulajdonságait. Feltételezzük, hogy a terhelés során olyan érőrendszert alkalmazunk csak, amely a testben sehol sem idéz elő repedést, vagy törést. Ha leveaazük a testről az imént ráhelyezett erőrendszert, azaz tehermentesítünk, akkor megváltozik az alakváltozási- és a feszültségi állapot. A tehermentesítés során a test anyaga általában más tulajdonságot mutat, mint a terhelés során, igy az alakváltozási-, illetve feszültségi tenzor és ezek deriváltjai között a terhelés során megállapított kapcsolat helyett általában más- - 3 -