Papír [antikvár]

Az első Országos Papírművészeti Kiállítás katalógusát kiegészítő antológia azzal a céllal jött létre, hogy minél több aspektusból bemutassa ezt az immár hazánkban is népszerűvé vált, önálló szervezettel is rendelkező művészeti nyelvet, összefoglalja előzményeit, történetét, sajátosságait. A kiadványban szereplő írások a papír kultúrtörténeti szerepét, médiummá válását és a papírművészet sokféle értékelését vizsgálják történész és művész megközelítésében. Fontosnak tartottuk, hogy az elemző, leíró művészettörténész, történész munkáját kiegészítse a papírművészet területén aktívan tevékenykedő alkotók olykor szubjektívebb,, bensőségesebb, ám éppoly informatív megnyilatkozása. így minden bizonnyal átfogóbb, mélyebb és gazdagabb képet alkothatunk, - a teljesség igénye nélkül - erről a XX. századi művészeti formáról, amelynek egyik legizgalmasabb sajátossága a kultúra és a civilizáció, az anyag és a szellem folytonos párbeszéde. Mivel a papír számtalan átváltozásra képes, művészi megjelenítése szinte korlátlan lehetőségeket kínál. Ezt kiállításunk anyaga is bizonyítja. Az elmúlt évtized nálunk is megnőtt az érdeklődés a papírművészeti alkotások iránt, ám ugyanakkor még ma is sok a félreértés a papírművészet tartalmával kapcsolatban. Érzékelhettük ezt a kiállításra beküldött munkák egy részéről is. Igyekeztünk hát a katalógusban és az antológiában részletesen foglalkozni a papír szerepével nyugaton és keleten, s megvilágítani azokat a történeti, gazdasági és kulturális mozgásokat, amelyek hozzájárultak a papír médiummá válásához. Emellett körvonalazni próbáltuk a papírművészet jelentését, tartalmát, s megragadni a különbséget a szép papír esztétikai tartalma és a papírművészeti alkotásban rejlő autonóm művészi jelentés között.