Munkaárkok, munkagödrök, munkaterek víztelenítése [antikvár]

részlet \ BEVEZETÉS Hazánk népességének növekedése, az iparosodás fokozódása és a mezőgazdálkodás belterjesebbé tétele által a viztelenités szempontjából a lakóhelyek és ipartelepek kedvező elhelyezési lehetőségei állandóan csökkennek. Ugyanakkor a mélyépítési beruházások száma jelentősen megnövekedett. E két tényező arányában megemelkedett a munkaárkok és munkagödrök viztelenitésének igénye is. Ilivel ezeknek a viztelenitési munkáknak költsége a teljes beruházási összeg jelentős részét képezi (pl. a közműépítéseknél a 40-50%-ot is elérheti) ezért az építések gazdaságossága és a beruházások hatékonysága egyaránt igénylik a kérdés műszaki fejlődés szempontjából legkorszerűbb megoldásának részletes tárgyalását, annál is inkább, mivel e téren sok bizonytalanságot kell még kiküszöbölni. A viztelenitési munka tervezését leginkább megnehezítik és bizonytalanná teszik: - a talajmechanikai és a hidrológiai feltárások és vizsgálatok elégtelensége, ezek számos esetben nem a valóságos helyzet képét mutatják; - egyes talajfizikai jellemzők meghatározásában rejlő bizonytalanságok (pl. a vizáteresztőképességi/együttható (k)1' (általánosítása egy'talajrétegben 1000%-os hibával járhat)» Az elméleti hidromechanikában megkülönböztetjük a vizáteresztőképességi együtthatót (K) amelynek dimenziója (l/perc.cm1-) és a szivárgási tényezőt (k) amelynek dimenziója (cm/sec). Tekintettel arra, hogy a mérnöki gyakorlatban ma mindkét fogalmat vizáteresztőképességi együtthatónak nevezik, ezért a praxishoz alkalmazkodva a szivárgási tényező helyett mindenütt vizáteresztőképességi együtthatót emiitünk. - 3 -