Metallográfia és anyagvizsgálat [antikvár]

ELŐSZÓ 1946-ban kezdtem meg a „Fémek technológiája" című, négy Icötetre tervezett mmlcám-nak megírását, amely a Műegyetem alikori tantervéneJc megfelelően foglalta össze a fémek technológiáját. A régi műegyetemi tanrendben a metallográfia és az anyagvizsgálat nem volt külön tárgy. Ennelc folytán ezekneli a tudományágaknak egyik része a „Fémek technológiája I." címen már megjelent tankönyvben volt benn, másik része pedig a tervezet szerint a IV. kötet anyagát képezte volna. A műegyetemi reform során a metallográfia és az anyagvizsgálat külön tárgy lett, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy ezt a két, egymáshoz igen közel eső tudományágat egy kötetben összefoglalva állítsam össze. A most megjelenő „Metallográfia és anyagvizsgálat"-ot követni fogja a „Szerkezeti anyagok technológiája" című, kétkötetes tankönyv, amely a technológia általános tudnivalóit foglalja össze. A szakosítás révén mind a két tárgynak a feladata a gyártástechnológiai tagozat számára előkészitő jellegű, míg a többi tagozatnál figyelembe kellett venni azt, hogy ezek a tagozatok a későbbiekben technológiai jellegű tárgyakkal már nem foglalkoznak. Ezért az egyes fejezetek anyagát igyekeztem úgy összeválogatni, hogy ugyanaz a tankönyv mind a kétirányú igényt kielégítse. A fémek és ötvözetek felépítésére vonatkozó részeket több-kevesebb változtatással olyan formában hagytam meg, mint ahogy az a régebbi tankönyvben is szerepelt. A többi fejezetből azokat a részleteket, amelyek a gépészmérnöki oktatás során az egyes szaktárgyakban bővebben ismertetésre kerülnek, röviden igyekeztem összefoglalni, így pl. a fémek villamos és mágneses sajátságairól csak annyit vettem fel a tankönyvbe, amennyi az alapfogalmak megértéséhez szükséges, tudva azt, hogy a későbbiekben a villamos szaktárgyakban a hallgatók ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozhatnak. Az anyag ilyen összeválogatása folytán, főleg pedig arra való tekintettel, hogy egyetemi hallgatók számára készült, nem célja a könyvnek, hogy gyakorlatban dolgozó mérnököknek is segítséget nyújtson, mert a könyvben összefoglalt ismeretek csak néhány helyen haladják meg az egyetemen előírt tudnivalókat. Azokat a fejezeteket, amelyek egyes kérdéseket részletesebben tárgyalnak, csak azért választottam az egyetemi tananyagénál valamivel bővebbre, hogy a kérdés iránt érdeklődő hallgatóság az előadásnál bővebb ismereteket szerezhessen. A könyv megírásánál nagy segítségemre volt az újabban már kielégítő mennyiségben rendelkezésre álló szovjet szákirodalom, amelyet részben az újabb műszaki eredményekre, részben pedig a pedagógiai szempontokra való tekintettel igen jól jel tudtam használni. Szakirodalmi hivatkozások helyett csak néhány, főleg magyar, orosz és német nyelvű szakmunkát sorolok fel, amely mint a hallgatóság számára ajánlott szakirodalom szerepel, ismereteinek bővítésére. A szovjet szakirodalom feldolgozásánál igen nagy segítségemre volt dr. Klár János, a rajzok készítésénél pedig Konkoly Tibor adjunktus, VojnichPál adjunktus. Köves Gábor, Szántó István és Hajdú Gyula tanársegédek, akiknek szíves közreműködéséért ezúton is köszönetet mondok. Budapest, 1951. a szefzö