Mechanika példatár II. [antikvár]

1. SÚLYELEMZÉS, MÉRTÉKADÓ TEHERCSOPORTOSÍTÁS Bármilyen tartószerkezetet méretezünk az első kérdések egyike mindig az, hogy mekkora és milyen a szerkezet terhelése. A szerkezetekre ható terheléseket két fő csoportba osztjuk. 1, Állandó terhek: a szerkezet saját súlya, illetve a szerkezeten véglegesen és álland'oán működő egyéb terhek. Nagyságukat súlyelemzéssel határozzuk meg. ^ ' 2. Esetleges terhek: az esetleges terhek köre elég széles skálán mozog. Az általunk méretezett szerkezeteknél a következő esetleges terhek fordulnak elő: - hasznos terhelés - meteorológiai terhek - hóteher - szélteher. A fent említett terhelések alap és szélsőértékének kiszámítására a "Segédlet" ad útmutatást. . Amennyiben egy szerkezetre többfajta esetleges teher hat, akkor a vizsgálat szempontjából a legkedvezőtlenebbet - mint kiemelt esetleges terhet - teljes értékkel kell számításba venni, a többi esetleges terhet pedig egyidejűségi tényezővel (csökkentő) kell szorozni. 1.1. PÉLDA (l-l. ÁBRA) Határozza meg az alább részletezett rétegelrendezésű lakásfödém egy négyzetméterére jutó terhelés alap és szélsőértékeit ! Alapérték Szélsőérték 20 mm kőagyagalap: 0,02x2400 = ií8 , . 2 kg/m , 1,1.46 : = 52,8 kg/m' ¦?0 mw fektetőha- p barcs : 0,02x2100 = i|2 kg/m*". 1.3.42 : ^ 54,6 kg/m' 50 mm beton-: 0,05x2200 = 110 kg/m^. 1,1.110 : : 121,0 kg/m' 100 mm szénsalak: 0,10x1000 = 100 kg/m^, 1,2.100 : : 120,0 kg/m' födémszerkezet: = 352 kg/m^. 1,1.352 = = 387,2 kg/m' 20 mm vakolat: 0,02x1600 = 32 kg/m^. 1,3.32 = : 41,6 kg/m' Sa = 684 kg/m^. ÍT : = 777,2 kg/r' ^-vi-^fi-fvi^Ätvto--- (