Külfejtések művelése [antikvár]

ELŐSZÓ Ez a jegyzet a külfejtéses bányászati tevékenységen belül a szállítás, a hányőképzés és a rekultiváció témaköreivel foglalkozik. Korábban megjelent már a külfejtések telepítése és nyitása, majd a jövesztéssel és rakodással kapcsolatos tudnivalók tananyaga.[2, 20] A szálh'tás a külfejtéses bányászat egyik legfontosabb munkafolyamata, illetőleg szakterülete. A kérdés technikai és anyagi súlyát jellemzi, hogy a világ külfejtéses bányászatában évente mintegy 40-50 lO^ tonna anyag jövesztésére, mozgatására kerül sor. A száUításhoz közvetlenül kapcsoíódó munkafolyamat a hányőképzés. A hányók tervezése, kialakítása széleskörű talaj-, ül. közetmechanikai ismereteket igényel, a hányók rendezésére különleges gondot kell fordítani. A hányóképzést követően az un. technikai, majd biológiai rekultivációt kell elvégezni, az igénybevett mezőgazdasági területeket újra termővé tenni. A szállítás, a hányőképzés és a rekultiváció kérdé-seinek tárgyalása során feltételezzük az alkalmazott berendezések alapvető ismeretét. A szerkezeti elemekre csak olyan mértékben térünk ki, amilyen mértékben azokat az üzemeltetőnek ismerni keli. A külfejtések művelése, a letakantás és a hasznosítható ásvány kitermelése csak a geológus, bányaművelő, gépész és villamos szakemberek jó együttműködése révén valósítható meg eredményesen. E jegyzet anyagának összeállítása során törekedtünk arra, hogy az előzőleg megjelent két jegyzetben alkalmazott jelölésektől lehetőleg ne térjünk el. Az egyes fejezetek részleteinek kidolgozása, a tananyag súlyozása, a résztémák terjedelmének meghatározása során szerepet játszott a hazai külfejtéses bányászat lehetősége is. Részletesebben foglallcozmnk a hazai külfejtéses lignitbányászatban alkalmazott műszaki-technikai megoldásokkal, nevezetesen a szalagszállításos üzemmóddal, illetőleg a közvetlen átrakásos hányóképzési technológiával.