Hajótervezés-Darutervezés VI. [antikvár]

I. IPARI KALKULACIO A termelési eljárások igen változatos formái jöttek létre az ipar fejlődése révén. Ezek a termelési eljárások különböző szervezéseket követelnek. Az egyszerű termékektől a legbonyolultabb és sokfajta anyagból, több ezer alkatrészből álló gyártmányokig szinte áttekinthetetlenek a termelési folyamatok. A termelésnek ehhez a sajátosságaihoz kell, hogy igazodjanak a termelési folyamatokkal kapcsolatos költségek, mely költségeknek meghatározása különböző módozatokkal történhet. Függetlenül a módozatoktól igen fontos feladatunk, hogy mind előkalkulációnkban, mind utókalkulációnkban a valóságot a legnagyobb mértékben megközelítsük. 1. Költségek fogalma Gyártmányok, termékek előállításához, szolgáltatások nyújtásához élö- és holtmunka-ráforditás szükséges. Az élő- és holtmunka-ráforditás pénzben kifejezett összegét nevezik költségeknek. A költség, vagy ráfordítás nem teljes mértékben megegyező fogalom. A ráfordítás egy időszakra vonatkozó eszközfelhasználás, a költség pedig a termelés által megszabott és határozott értékben kifejezett eszközfelhasználás. Tehát mind a ráfordítás, mind a költség tartalmában azonos, mert mindkettő eszközfelhasználás, csupán az előbbi mennyiségi, az utóbbi pedig pénzértékben kifejezett mutató. Az ipari kalkuláció területén a költség fogalma, de főképpen tartalma egy kis mértékben megváltozik. Gazdaságpolitikai, iparfejlesztési és árpolitikai meggondolások, valamint az elszámolhatóság technikai szempontjai meghatározzák a termék összköltségébe tartozó, illetve a termék összköltségében elszámolható költségek körét. Előfordulhat tehát, hogy valamely termék előállításához bizonyos élö- és holtmunka-ráforditás volt szükséges és a kalkulációs eljárások mégsem engedélyezik, hogy az a kalkulációs költségek körébe tartozzon. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a termék összköltségében elszámolt költség nem követelt meg élő- és holtmunka-felhasználást - 3 -