Eurorégiók és utak Magyarországon 2001. [antikvár]

iiMMMW Iflfl ta-íttiIfeiw •,-.?k- 'i'/ "4'v¦ 1 ;í! X i' ' 1 ViV <' Eurorégiók Magyarországon U Az európai térségfejlesztés új dimenziói Általános áttekintés Magyarország Eurorégióiról „Európa kontinentális dimenziójának felismerése új távlatokat nyit, de egyben új kihívásokat is jelent a területi tervezési politika számára. Ebben az egyre jobban globalizálódó világban az európai kontinensnek meg kell tartania és erősítenie kell gazdasági vezető szerepét. Az európai kontinens sajátos lehetősége az Európát formáló tájak és kultúrák változatosságában, a kontinens különböző területein kialakult kölcsönös támogatásban és együttműködésben, és a Kelet- és Nyugat-Európa, valamint Észak- és Dél-Európa közötti növekvő integrációban rejlik, mely lehetőséget jobban ki kellene használni." (ESDP 1999) A napjainkra világméretűvé bővült termelési, kereskedelmi, kapcsolati térben az egymással együttműködő, illetve egymással versengő térségi, illetve gazdasági szereplők elhelyezkedése és viszonya lényegesen megváltozik. A globalizáció, a gyártás és a kereskedelem szereplőinek tevékenységét, annak helyszínét kiszakítja nemzetállamuk környezetéből és nemzetközivé teszi. A nemzetközi vállalatok tevékenységükkel időnként jobban erősíthetik a telephelyül választott országot, mint saját hazájuk gazdaságát, így egy-egy térség (területi egység, régió) számára a globális gazdasági folyamatokat befogadó képesség kedvezőbb versenypozíciót eredményezhet, mint saját korábbi gazdasági potenciáljának ereje. A földrajzi adottságokat, termelési vonzerőt, komporatív előnyöket kiaknázó térségi tényezők és a térségi elérhetőség, így a versenyképesség szempontjából kiemelt szerephez jutnak. Az új helyzet átalakítja az Európát évszázadokon át jellemző - elsősorban nemzetállamok országhatáraival leírható - térségi együttműködéseket egy, a korábbinál jóval összetettebb, átfedőbb, az adott térség számára az _____I A térségszerveződés modellje adott kihívás szempontjából legkedvezőbb és rugalmasan változó, országhatárokon átívelő térségi együttműködési hálóvá. A globalizált világversenyben az európai kontinens maga is belső kohézióra építő makrorégió, a kontinensen belül Közép-Európa nagytérségi régió, amelyet az egyes nemzetállamok belső régiói és a nemzetállami kistérségek határokon átnyúló Eurorégióinak sokszínű együttműködő szövete fog össze. Az európai kontinens célja, hogy a világgazdaság három fő szereplője, az európai, a csendes-óceáni és az észak-amerikai makrorégiók közötti versenyben kellően versenyképes belső termelési potenciállal és piaccal rendelkezzék. E cél adta keretben épül fel az EU regionális politikája, amely az együttműködésre alkalmas tér és szereplők bővítésével, a perifériák jobb elérhetőségével, a tevékenységek kelet felé teijesztésével kívánja a pozícióinak erősítéséhez szükséges optimális gazdasági egységet létrehozni. A területi sajátosságokat és együttműködéseket kiaknázó regionalizmus ma az európai kontinens versenyképességét erősítő legfontosabb térségfejlesztési stratégia, a kontinens térségeinek nemzetállamokon belüli és azokat áthidaló, egymásba fonódó, együttműködő regionális szerveződése a belső kohézió és potenciálnövekedés legfontosabb erőforrása.