Kohógéptan II. [antikvár]

BEVEZETÉS A képlékeny fémalakltó eljárások közül a gyártott termékek mennyisége és választéka tekintetében kiemelkedik a hengerlés. Az acéltermelésnek kb. 90 %-át hengerlik ki félkész illetve késztermékké. A hengerelt áruk növekvő termelése, fokozódó méretpontossága és választéka korszerű nagyteljesítményű hengersorok épitését teszi szükségessé. Az utóbbi évtizedekben a hengerművek gépi berendezései világszerte igen nagy fejlődésen mentek keresztül. Nagymértékben elterjedtek a kűlöjaböző korszerű szabályozástechnikai rendszerék és nagy eredményeket értek el a hengersorok komplex automatizálásában is. A Kohógéptan II. jegyzet a hengerművek gépi berendezéseit tárgyalja. Bemutatja a jellegzetes géptípusokat, ismerteti azok szerkezetét és üzemtanát. A jegyzet anyaga nagy súlyt helyez a hengersort terhelő erők, nyomatékok illetve teljesítmények meghatározására, az egyes géprészek igénybevételének és jellemző fő méreteinek számítására. A jegyzet alapvető feladatának tekinti a berendezések tervezésével, méretezésével kapcsolatos képlé-kenységtanl és géptani elméleti összefüggések tárgyalását is. Ennek célja az, hogy a technológus szakos kohómérnök a gépi berendezések szabatos ismeretén és szakszerű üzemeltetésén túlmenően képes legyen a meglevő gépi berendezések műszaki ellenőrzésére, korszerű továbbfejlesztésére és uj berendezések tervezésére is. A hengerművek gépi egységeit csakis a hengerlési elmélet és a hengerlés! technológia alapos ismeretében lehet szakszerűen méretezni vagy tervezni, célszerűen megválasztani és gazdaságosan üzemeltetni. A jegyzet anyaga közvetlenül támaszkodik Dr. Geleji Sándor: "A képlékeny alakítás elmélete" c. jegyzetének és "Walzwerks und Schmiedemaschinen" c. könyvének anyagára, amelyeknek a hengerlésre vonatkozó legalapvetőbb elméleti összefüggéseiről a következőkben egy olyan összeállítást adunk, amiből az olvasó - a jegyzet anyagában már részben ismertnek feltételezett -legfontosabb alapismereteket felfrissítheti és elsajátíthatja.