A technika ábécéje [antikvár]

ELŐSZÓ A technika korában élünk. Bárhová, tekintünk, mindenhol azt tapasztaljuk, hogy valamilyen gép dolgozott, vagy dolgozik, még ha nem is látjuk közvetlenül. Ha felgyújtjuk a villanylámpát, valahol a központban egy gőzturbina dinamót hajt s a dinamó elektromos áramot termel. Ruha van rajtunk, amelyet gépek szőttek géppel font fonálból és ezeket a gépeket megint gőzgép vagy villanymotor hajtja. Minden falat kenyerünk múltjában ott van egy sereg gép : traktor, vetőgép, arató- és cséplőgép, malom és kenyérgyár. A legegyszerűbb használati tárgyaktól kezdve a nagy technikai alkotásokig mindenütt gépekkel találkozunk, amelyek vagy hajtanak valamit, mint a gőzgép vagy a villanymotor, vagy pedig dolgoznak, mint a munkagépek : az eszterga, vagy a szövőgép. A házakat, az utakat mérnökök építik, a világítás, a központi fűtés, a vízvezeték a technika eredménye. tJjság könyv, plakát, papiros, festék, telefon, mozi, rádió, fényképezőgép, klisé — mind technikai alkotás. Ha ismerni akarjuk a technika világát és magunk is részt akarunk venni további fejlesztéséhen, először is tájékozódnunk kell benne. Ifjúságunk nagy része technikai pályára készül, hiszen számtalan mérnökre és technikusra lesz szüksége szocialista hazánknak. Állandóan fejlődő nehéz- és könnyűiparunk a pályaválasztás számtalan lehetőségét nyújtja. De akármilyen technikai pályát választ magának az ifjú, kell, hogy valamilyen áttekintése legyen az egész mérnöki munkáról. Aki pedig nem technikai pályára készül, annak is nagyon hasznos, ha legalább annyit tud a technikáról, amennyit ez az »ábécé« elmond. Ez a könyv válóban nem lehet több, mint bevezető a technika világába — mint ahogyan az ábécé is bevezetés a betűk világába. Attól, hogy valaki elolvassa, vagy akár meg is tanulja, még nem lesz kész mérnök. Ma már a szakembernek is rengeteget kell tanulnia, hogy