UML 2 modellező nyelvi szabvány [antikvár]

Bevezetés Napjainkban a projekteket a növekvő komplexitás, az összetettség és a bonyolultság jellemezi, így a fejlesztendő probléma megértése, a megoldását segítő módszerek, elvek, eszközök hatékony megválasztása, összehangolása sokszor fejtörést okoz még a korszerű szakmai ismeretekkel, gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal rendelkező szakembereknek is. A szoftverfejlesztési projektek többségét valójában még ma is a sikertelenség jellemzi, éppen az említett tényezők, a szövevényes rendszerek nehéz átláthatósága, a kezelhetetlenség, a folyamatosan változó követelmények, az egyre nagyobb elvárások, valamint a felhasználó (megbízó) és az IT-szakemberek eredményes együttműködését biztosító kommunikáció hiánya vagy elégtelensége miatt. A fenti problémákat csak jól megtervezett fejlesztési eljárásokkal, a teljes fejlesztési életciklust átfogó módszertanok alkalmazásával, az objektumorientált filozófia, a komponenstechnológia, az architektúraszemlélet követésével, valamint a fejlesztési folyamat egyes fázisainak automatizálását segítő szoftvereszközök, szoftvercsaládok (suite-ok) használatával oldhatjuk meg. De a hatékony technológia mellett olyan szakmai fejlesztői oktatói gárdára is szükség van, akik képesek lépést tartani az állandó kihívásokkal, akik követik a technológiai fejlődést, és akik képesek arra, hogy a folyamatosan változó felhasználói elvárásoknak eleget tegyenek. Az UML 2 szakkönyv megírását többéves kutatómunka, fejlesztési tapasztalatszerzés, pályamunkák, előadások, az UML nyelv felülvizsgálatában való közreműködés és szakmai viták előzték meg (lásd a témával kapcsolatos publikációk). Ennek eredményeként születettek és jelentek meg az Objektumtechnológia (OT) sorozat kötetei. A soro- I