Bővebb ismertető
A sorozat ujabb kötete az emberiseg törtenetenek legszörnyűbb és legpusztítóbb fegyveres konfliktusát mutatja be. A második világháború szinte az egész Földre kiterjedt, egyetlen lakott kontinens sem maradt érintetlenül a harcoktól. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Kína, Olaszország, Franciaország és számtalan más nemzet hadserege, hadiflottája és légiereje vett részt a legkülönbözőbb hadműveletekben. Addig soha nem látott méretű katonai összecsapások folytak a különböző szárazföldi és tengeri hadszíntereken, valamint a levegőben. Számtalan új pusztító fegyvert fejlesztettek ki és vetettek be a harcok során, aminek következtében a veszteségek emberéletben és anyagi javakban szinte felmérhetetlenek voltak. Becslések szerint a háború áldozatainak száma meghaladta az 50 milliót. Bár a kötet elsősorban a háború katonai eseményeire, a frontokon zajló hadműveletekre koncentrál, nem maradnak ki a hadiipart bemutató értékelések és a diplomácia frontján lejátszódó események sem. A kötet foglalkozik a háború gazdasági, politikai és stratégiai hátterének kérdéseivel és az egész világot sújtó következményeivel is. A kötet felépítése hagyományosan a sorozat többi tagját követi. Az atlaszt most is kronológia nyitja, amely térségenként, időrendi sorrendben tünteti fel az 1919 és 1945 közötti időszak legfontosabb eseményeit. Az időrendi táblázatot az egyes frontokat, hadműveleteket, csatákat részletesen bemutató, gazdagon illusztrált fejezetek követik. A hadmozdulatok megértését több mint 600 részletes térkép segíti. A kislexikonban a korszak jelentősebb politikusainak, illetve katonai személyiségeinek életrajzát, valamint az egyes hadműveletek, katonai szakkifejezések rövid magyarázatait találhatjuk. A térképeken való tájékozódást az atlasz végén található, több ezer címszót tartalmazó névmutató könnyíti meg.
Sir John Keegan (Clapham, Egyesült Királyság, 1934. május 15. – 2012. augusztus 2.) angol hadtörténész. Szakterülete a 20. századi háborúk története, de a prehisztorikus hadviseléstől máig bármilyen katonai témával szívesen foglalkozott. Széles körben ismert és elfogadott a szakterületén. Oktatói tevékenysége révén az ismeretterjesztésben olyan tapasztalatokra tett szert, amiket sikeres műveiben kamatoztatott.
Ír katolikus családban, Chapman Keegan gyermekeként született. 13 éves korában tuberkulózis miatt kimaradt az iskolából, magántanulóként folytatta. Tanulmányait két éven át a Wimbledoni Egyetemen végezte, majd 1953-tól az oxfordi Balliol College-on folytatta. Két évig a londoni amerikai nagykövetségen dolgozott.
1960-ban tanári kinevezést kapott a sandhursti Királyi Katonai Akadémiától, ahol 26 éven át oktatott hadtörténetet.
1986-tól a Daily Telegraph katonai szakértője és a védelmi rovat vezetője volt. Princetonban és Cambridge-ben vendégtanárként tanított. Tagja volt a Királyi Irodalmi Társaságnak.
2000-ben lovagi címet kapott.
Annak ellenére, hogy Keegan hadtörténész és hadtörténetet oktató tanár volt, ő maga sohasem sem volt katona vagy vett részt háborúban. Ennek iróniájára több művének bevezetőjében kitért.