Emlékezés a Petőfi-brigádra [antikvár]

ELŐSZŐ A második világháborúhoz kapcsolódó események, a fegyveres partizánharcok eredményei ma is élénken foglalkoztatják a közvéleményt, a történések résztvevőit és túlélőit, sőt újabban a fiatalabb korosztályt is. Ma, a megváltozott viszonyok között, jelen világunk egyre összetettebb kérdéseiben csak úgy tudunk eligazodni, ha megfelelően ismerjük a múltat. Európában a Hitler és szövetségesei által lerohant országokban mindenütt kibontakozott a nemzeti ellenállási mozgalom. A második világháborúban a királyi Jugoszlávia is a világuralomra törő hitleri agresszió áldozata lett. 1941 április 6-án német és olasz csapatok megtámadták a fasiszta szövetséghez vonakodva csatlakozó Jugoszláviát. Rövid időn belül a nácik kérésére és területi igényeik kielégítését remélve Magyarország és Bulgária is bekapcsolódott a háborúba. Magyarország legfőbb külpolitikai céljai között szerepelt a trianoni békediktátum revíziója, s ennek részbeni beteljese-dését látta a lehetőségben. A háborúba lépésre kötelezték az országot a németek irányában tett szövetségi vállalások is, a politikai kényszerpályáról letérni nem lehetett. A több államalkotó nemzetből és számos nemzetiségből álló királyi Jugoszlávia területe a támadást követően darabokra szakadt. A létrejött önálló államok németbarát vezetői készségesen kiszolgálták és hűségükről biztosították patrónu-sukat, Hitlert. A Londonban alakult emigráns jugoszláv kormány otthonmaradt híveiből egy fegyveres szervezetet toborzott a később hadügyminiszterré kinevezett Draza Mihajlovic vezetésével, aki ígéretet tett a megszállókkal szembeni ellenállásra. Ám ez a csetniksereg 1942 elején fegyvereit nemcsak a németek és szövetségeseik ellen fordította, hanem főleg a Jugoszláv Kommunista Párt vezette, a szó szoros értelmében Emlékezés a Petőfi-briga 7