Az aszódi kaszárnya bádog a teteje... [antikvár]

Üdvözlet az olvasónak Közismert, hogy társadalmunk és benne a hadsereg keresi a kiutat az erkölcsi- és értékválságból. Tudjuk, hogy két vesztes világháború után a trianoni és párizsi békedekrétumokat követően Magyarország elvesztette területének kétharmadát, és magyar lakosságának egyharmada került más államok fennhatósága alá. Közel fél évszázad hosszan idegen hatalom megszállása alatt éltünk. 1956-os kísérletünk, hogy helyreállítsuk hazánk szabadságát és függetlenségét - végül elbukott. Magyarország ma független állam, de az idegen elnyomás és idegen ideológiai befolyás megosztotta nemzetünket. Meggyőződéssel valljuk: - a nehézségeken akkor tudunk úrrá lenni, ha sikerül alapvető kérdésekben nemzeti összefogást teremtenünk. Sokan látjuk/látják, hogy az embereket boldoggá tenni sokkal nehezebb, mint 199ö-ben hittük/hitték. Mit tehetünk hát? - Jelen kell lennünk a mindennapokban! Ez a mondat a katonák számára is korparancs, és a fejlődésnek egyetlen olyan útja, amely segíthet bennünket, hogy híddá és kapoccsá legyünk napjaink világméretű mozgásában ugyanúgy, mint Aszód és a Galga mente szépért, igazért, tiszta emberségért, békességért küzdő polgárainak munkás akarásában. A 40. Galga Vezetésbiztosító Ezred állománya évtizedek óta újabb és újabb próbálkozásokkal erősíti a civilek és katonák barátságát, megértő együttműködését. Becskétől Boldogig - végig a Galga folyó mellett - minden városban és faluban otthon érezhetjük magunkat. Segítünk, ha a Galga széles hömpölygéssel fenyegeti a házakat, s a benne lakókat.