Bővebb ismertető
Az angolok úgy gondolták, hogy a háborúnak már Karácsonykor vége lesz. Úgy nevezték: "háború a teaidőben" A búrok ugyancsak biztosak voltak abban, hogy ismét megleckéztetik az angolokat - "mint Majubánál" -, és hazaérnek még a szüret előtt. Amikor átléptek Natal tartomány határát, sokan közülük azt kiabálták, hogy "banánokért megyünk"! De minden másképpen alakult. Ezt a háborút mindennek lehetett nevezni, csak éppen teadélutánnak nem. Amikor három évvel később végre leülepedett a katonai bakancsok által felvert por, ezt az angol-búr háborút nevezték a kortársak "a legkeserűbb, legkegyetlenebb és legvadabb konfliktusnak, amit fehér emberek vívtak egymás között a Krími-háború óta". Mire is hasonlított valójában? Milyennek tűnt a harcokban részt vett búrok vagy angolok számára? Sok szakmunka foglalkozik az összecsapások pontos krónikájával, de gyakorlatilag alig találkozunk az egyszerű katonák hétköznapjainak és érzéseinek leírásával. Ezért olyan nehéz átérezni az egyszerű résztvevők szenvedését.