A nagy háború írásban és képben 1/I-IV. (töredék) [antikvár]

Részlet a könyvből: A háború küszöbén Sötét felhők borították el Európának politikai látóhatárát már évek óta. Az államok fegyverkezése a kormányok állandó békés nyilatkozatai mellett sem szűnt meg, sőt egyre fokozódott. Monarchiánk békéjét szakadatlanul fenyegette a közeli Balkán, különösen pedig Szerbia. Oroszországnak ez a hűséges előörse. A bizonytalanság már gazdasági életünket is megbénította. Minden jel arra mutatott, hogy történnie kell valaminek, mert az általános feszültséget tovább elviselni nem lehetett. Csak a szikra hiányzott még, hogy megtörténjék a robbanás, melynek felcsapó tüze lángba borítja egész Európát. Ezt a szikrát alattomos szomszédunk, Szerbia pattantotta ki. Szarajevóban 1914 június 28-án eldördült az a két lövés, amely kioltotta trónörökösünknek és fenkölt nejének életét. A rettenetes bűntett szálai Belgrádba vezettek. Megtorlást követeltünk, teljes elégtételt. Megtagadták. Megtagadták pedig azért, mert Oroszország hatalmas támogatást ígért Szerbiának, ha a monarchia megtámadná. Így tehát nem maradt más hátra, mint hogy a fegyverekhez folyamodjunk. Ősz uralkodónk mindent megfontolván és mindent meggondolván, július 25-én elrendelte haderőnk részben való mozgósítását.