Géptan II/I. [antikvár]

BEVEZETÉS A „Géptan //" tantárgy a kalorikus gépekkel foglalkozik. A „Géptan //" tankönyv első része a kalorikus gépek tárgyalásához nélkülözhetetlen termodinamikát ismerteti, majd utána a dugattyús gőzgépekkel és gőzturbinákkal foglalkozik. A tankönyv a belsőégésű motorokat, gőzturbinákat és hűtőgépeket a könyv második részében tárgyalja. A géptan a műszaki gondolkozás szempontjából igen fontos ismereteket tartalmaz, ezért elég nagy követelményeket kell támasztanunk a tantárggyal szemben. A tanulóknak meg kell ismerked-niök — ezért a könyvnek is részletesen kell foglalkoznia — mind az elméleti alapokkal, mind a szerkezeti részlete&el. Az elméleti részek tárgyalásánál a termodinamika és gőzturbina fejezetekben egy-két hosszabb levezetést is találunk. Ezek ismertetése szükséges és hasznos, mivel a technikumi oktatásnak távolabbi célja olyan elméleti alapok lerakása, melyekre építve képessé teszi az iparban dolgozó technikusokat önállóbb munkák elvégzésére és ösztönző lehet további tanulmányok folytatására. A szerkezeti részletek tárgyalásánál nem mentünk túlzott részletekbe, inkább igyekeztünk az elméleti és gyakorlati ismereteket szorosabbra fűzni. Az eddigi technikumi tanulmányok alatt egyrészt a fizikai MKS mértékrendszer, másrészt — a műszaki tárgyaknál — a műszaki (technikai) mértékrendszer mennyiségeit és mértékegységeit használták tanulóink. Ezt a kettősséget megszünteti az új fizikai-műszaki, MKSA rendszer. Ezért a könyvben az MSZ 4900 „Fizikai mennyiségek elnevezése és jelölésé", azonkívül az MSZ 4671 „Hő-technikai betűjelek és ezek magyarázata''' szabványokban közölt MKSA, vagyis méter—kilogramm—szekundum—amper rendszer mértékegységeit használjuk, ahol a kilogramm kizárólag a tömeg mértékegysége, a műszaki mechanikában erőegységenként használt „erőkílogram m" megjelölésére a kilopond — jele kp — elnevezést használjuk. Tehát 1 erőkilogramm = 1 kilopond. Végül a mennyiségek jelöléséről röviden. Az MSZ 4900 szabvány az erőt F-fel, a munkát, energiát W-ve\, a teljesítményt P-vel,