Gázhegesztés [antikvár]

A hegesztószakma elsajátítása és folyamatos művelése komoly eróTeszítéseket kíván. Az elvárásoknak csak az tud megfelelni, aki alaposan és rendszeresen készül, aki elméleti és gyakorlati ismereteit napra készen tartja. Ennek jegyében és szellemében készítettük el ezen szakmai tankönyvünket. A hegesztés a nem oldható kötések közé tartozik. Hogy ez mit jelent, ahhoz röviden áttekintjük a f{ötéstechnológiáf{at. A gépipari gyártás során a gépalkatrészeket oldható vagy nem oldható kötéssel rögzítjük egymáshoz. Oldható kötés esetén az összekötött elemek a kötés roncsolása nélkül távolíthatók el egymástól. Ilyen pl. a csavarkötés, a reteszkötés, a zsugorkötés és a csapos kötés. Ezek közül a közismert lín. átlapolt csavarkötést 2.7.1. a ábra szemlélteti. A csavarkötés a csavaranya vagy a csavar oldásával bármikor szétbontható. Csavar qíp^ Szegecsfei Szegecs rt o) "^Csavaranya b) I. ábra. a) oldható kötés (csavarkötés); b) nem oldható kötés (szegecskötés) Hegesztett varrat a U Furrubzuiiyuy Ragasztó II. ábra. Nem oldható kötések aj hegesztett kötés; bj forrasztott kötés; cj ragasztott kötés A nem oldható kötés is megbontható, de csak a kötőelemek roncsolásával. Jó példa erre a szegecskötés, amely lényegét tekintve annyiban hasonlít a csavarkötéshez, hogy a csavart a kötés létrehozásában a szegecs helyettesíti. A kötés viszont csak a szegecsfej eltávolításával (levágásával) bontható meg (I. b ábra). A nem oldható kötési technológiák közé tartozik a XX. század második felében óriási fejlő'désnek indult hegesztés, továbbá a forrasztás és a ragasztás. A II. ábra ezen kötések jellegzetes megvalósítását mutatja.