Bővebb ismertető
BEVEZETÉS
Folyadék áramlásával kapcsolatos kérdések a gépészmérnöki gyakorlat minden ágában előfordulnak.
Áramoló víz energiáját hasznosítják az örvénygépek (turbinák), ezekben tehát az áramló víz munkát végez. Viszont hajtani kell a szivattyúkat, azaz munkát kell végeznünk ahhoz, hogy a víz alacsonyabb vagy kisebb nyomású helyről magasabb, vagy nagyobb nyomású helyre 'kerüljön. A közben fellépő áramlások és energia-átalakulások ismerete segítségével tudjuk az említett gépek hatásfokát javítani. De ez az áramlástan alkalmazási területének csak egy része.
Folyadékok mechanikája tárgykörbe a levegő mechanikáját is beleértve, az előző gépekhez sorolhatók a légturbinák (pl. kézi szerszámoknál, bányagépeknél), illetve a ventillátorok, légszivattyúk, kompresszorok. A gőz- és gázturbinák szerkesztésénél is számos áramlástani feladattal találkozunk.
Ügyszólván nincsen üzem, melyben folyadéknak (viz, olaj stb.), levegőnek vagy gőznek csövön való továbbítása elő ne fordulna. Ilyenkor ismernünk kell a továbbításhoz szükséges nyomáskülönbséget, csővezetékek tervezéséhez pedig a csövek és az egyes idomdarabok ellenállását stb. Mindezek vonatkoznak városi víz- és gázvezetékek tervezésére is.
De ugyancsak tisztában kell lennünk az áramlás törvényeivel, pl. belső elégésű motorok be- és kiömlő vezetékei, a porlasztó, olaj-befecskendező stb. tervezésénél.
Igen sok légáramlástani problémát adnak a kazánüzemek. Légbefúvás, füstgázterelés, elszívás, kémény stb. Ugyanitt fordul elő gyakran a levegővel való szállítás esete is: pernyeszállítás, szénporszállítás.
Levegővel való szállítás egyre nagyobb tért hódít a malomüzemeknél (gabonaszállítás), valamint faáruüzemeknél (fűrészporelszívás) stb.
Áramlástani probléma a gépészetben valóban mindenütt előforduló csúszó csapágyak kenése is.
Végül, de nem utolsó sorban említjük a repülés kérdéseit, amelyek az utóbbi évtizedekben az áramlás tudományának hatalmas fejlődésére adtak Dsztönzést. Ebben az esetben nemcsak hatásfokjavításról volt szó, hanem először az ember repülésének lehetővé tételéről, majd az egyre fokozódó követel-Tiények kielégítéséről. A repülési sebesség fokozása pedig az összenyomható cözeg áramlástanának kifejlesztésére vezetett.
Mindaddig, míg a levegőt összenvomhatatlannak tekinthetjük, áramlásának törvénvei azonosak a víz áramlásának törvénveivel. Ez esetben tehát lincs elvi különbség a szó szoros értelmében vett folvadékok mechanikája is a levegő áramlástana vagy aerodinamika között. A levegő áramlástanának
15