Fémek gyalulása és vésése [antikvár]

Sík felületek forgácsoló megmunkálásának legrégibb módszere a gyalulás. A sík felületeket géppel csak a gyalugép feltalálása után munkálták meg. Azelőtt a sík felületeket kézi vágóval faragták és reszelővel simították. Az első gyalugép 1817-ben működött először. Azóta sok változáson ment keresztül, amíg a most használatos korszerű hosszgyalugéppé és harántgyaluvá fejlődött. A fémek megmunkálására a gyalulás és a vésés az egyedi és kissorozat-gyártásban elterjedt, a tömeggyártásban kevésbé. Ennek oka főként a gyaluló forgácsolás egyenesvonalú mozgása, amely nem folyamatos, hanem szakaszos. Amikor a szerszám kifut a munkadarabról, ellenkező irányban vissza kell térnie, hogy újra kezdhesse forgácsoló mozgását. A hátramenet időveszteséget jelent, mert ilyenkor nem forgácsoljuk a munkadarabot. Ezért a hátramenet időtartamának csökkentésére a sebességét megnövelik.